Rozsdás lakat a mentőállomás garázsán

Leállították az Országos Mentőszolgálat munkaruha-beszerzését, mert az eddig megérkezett darabok a dolgozók beszámolói szerint sok esetben hordhatatlanok voltak: beleizzadtak, s a testükhöz tapadt például a nadrág, ami a mozgásukat is nehezítette – nyilatkozta lapunknak adott interjújában az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) nemrég kinevezett főigazgatója. Mártai István szerint a gépkocsipark esetleges átcsoportosítása pluszpénz nélkül javíthat a kiérkezési időn, sőt a mentőállomások felújítása is segíthet, hiszen akkor például sehol nem akadályozná a munkát, hogy indulás előtt rozsdás lakattal kell visszazárni a nehezen működő garázskaput.

Vizsgálják az egyórás utat. Belső vizsgálat indult a mentőszolgálatnál amiatt, hogy a távolság alapján elvárható húsz perc helyett egy óra alatt ért ki a mentő Kaposvárról a 25 kilométerre található Somodorpusztára egy gyomorvérzéses beteghez. A 43 éves férfit a mentőegység igen rossz állapotban találta, ezért megkezdte az életmentő ellátást, és segélykocsit kért. A beteg állapota azonban romlott, és végül a helyszínen életét vesztette. Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője lapunk kérdésére közölte, valószínűsíthető, hogy a mentőegység jóhiszeműen ugyan, de egy ideig rossz irányba haladt, aminek oka a GPS hibás útvonaljavaslata lehetett. A tévedést észlelve útvonalukat módosították, de így lényegesen hosszabb utat tettek meg jóval hosszabb idő alatt. A GPS készülék nincs rendszeresítve az OMSZ járművein – közölte. Sok kocsiban alapítványi beszerzésű, adományokból kapott vagy saját tulajdonú készülékek segítik a gépkocsivezető munkáját. – Hasonló esetről – azaz GPS használatával összefüggő útvonaltévesztésről – eddig nem volt tudomásunk – szögezte le Győrfi Pál. Arra a kérdésre, előfordulhat-e, hogy a gépkocsivezető táplált rossz célállomást a GPS-be, s nem a készülék mutatott rossz útvonalat, a szóvivő úgy válaszolt: az eset részleteit, a felelősség kérdését a jelenleg is zajló vizsgálat fogja tisztázni.

Kapott már választ a kormánytól arra a kérésére, hogy forrást kell találni 150 mentőautó azonnali beszerzésére?
– Összeállítottunk egy részletes anyagot a gépjárműpark helyzetéről, s elküldtük a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak. Most értékelik a problémát, és vizsgálják a lehetőségeket. Azt ígérték, mindent megtesznek, hogy mielőbb megtörténjen a járműpótlás. De konkrétumot még nem mondtak.
– Mi történik, ha nem sikerül erre a célra pluszforrást találni?
– Százötven új járműre lenne a lehető leggyorsabban szükség ahhoz, hogy biztonsággal működtethessük az Országos Mentőszolgálat jelenleg 772 darabból álló, bevetésre használt autóparkját. Járműveink száma a tartalékokkal együtt hozzávetőlegesen ezer darab, ebből 247-et januárban le kellene selejtezni, mert eléri a tízéves életkort, s a jogszabály szerint azután már nem lehet mentésre használni. Ha nem sikerül forrást találni a beszerzésre, akkor az egyik lehetőség, hogy jogszabály-módosítással lehetővé kell tenni – akár csak átmenetileg –, hogy a tíz évnél idősebb autókat is lehessen mentésre használni. Ez azonban szakmailag nem szerencsés, mert ezek a gépkocsik nagyon sokat, akár 600-800 ezer kilométert is futottak. A másik következmény az lehet, hogy minimálisra csökken a tartalék autók száma, ami viszont kétségessé teszi, hogy meghibásodás esetén lehet-e azonnal pótolni a mentésből kieső járművet.
– Attól, hogy az elöregedő kocsikat újakkal pótolják, a mentők kiérkezési ideje nem fog javulni.
– A 15 perces maximális kiérkezési idő mindig etalonként jelenik meg. Ezt komplexebben látom: az egész szervezetet kell olyan irányba terelni, amitől hatékonyabb lesz, és ennek egyik részeként kell megfogalmazni, hogy javuljon a 15 perces kiérkezési idő, amit most 75-78 százalékban tudunk teljesíteni. Fel kell mérni, milyen gátjai vannak a kiérkezési idő javulásának. Most régiónként vizsgáljuk például a gépkocsipark eloszlását. Megnézzük, hogy az elmúlt évek adatai alapján mikor és hol volt a legtöbb hívás, és szükség van-e a mentőautók átcsoportosítására. Ez befolyásolhatja a kiérkezési időt, s nem is kerül pénzbe. Egyébként azt gondolná az ember, hogy a mentőállomás felújítása sem javít a kiérkezési időn, ami nem mindig igaz. Ma ugyanis vannak olyan állomások, ahol rozsdás lakattal kell visszazárni a nehezen működő garázskaput, ami időt visz el. Ezen is változtatni kell.
– Amikor átvette ezt a posztot, milyen állapottal szembesült?
– Részben jól állunk, részben nem. Tartani tudtuk az amúgy szűkös bérkeretet, a dologi kiadásokat viszont folyamatosan vissza kell fognunk.
– Mit lehet még visszafogni?
– Például elhalasztjuk a kisebb felújításokat. A beszerzéseinket is próbáljuk minimálisra csökkenteni.
– Talált-e olyan korábbi beszerzést, aminek a megvalósulását felül kell vizsgálni?
– A munkaruha-beszerzést például leállítottuk, módosítottuk az erre vonatkozó közbeszerzési kiírást. A dolgozók visszajelzései szerint ugyanis az előző beszerzésben nem jól határozták meg a munkaruha specifikációit, nem fordítottak kellő gondot arra, hogy például a ruha anyaga megfeleljen az igényeknek, s melegben ne izzadjon vagy fülledjen bele a dolgozónk, ne tapadjon a testére a nadrág. Noha a munkaruházatban komoly lemaradásaink vannak, mégis inkább vállaljuk, hogy később érkezzen meg az új szállítmány, de legalább hordható legyen.
– Miért tartotta meg elődeit a szervezetnél? Tettek ők valamit az elmúlt időszakban a szervezet javításáért?
– Értékes emberek, sok információjuk és nagy tapasztalatuk van, megfelelő együttműködés esetén nélkülözhetetlen a tudásuk. Göndöcs Zsigmond előző főigazgató egyes területeken – például katasztrófahelyzetek kezelésében – első számú szakember. Oroszlánrészt vállalt a 2006. augusztus 20-i rendkívüli események kezelésében is.
– Sokan úgy érzik, mintha a mentőszolgálatnál is egyre többször fordulna elő, hogy durván, türelmetlenül beszélnek a hívókkal, betegekkel.
– Úgy tűnik, a morál egyes dolgozók esetében valóban romlott, őket ki kell szűrnie a szervezetnek. Ezek a durva megnyilvánulások ugyanis rányomhatják a bélyeget hétezer tisztességes, hivatásának élő mentődolgozó akár évtizedes munkájára. Az ellenőrzési rendszert is újraszervezzük. Ennek lényege nem a hibakeresés, hanem a belső szabályok betartásának ellenőrzése.
– Nagy a fluktuáció a szakmában többek között az alacsony jövedelmek miatt. Van remény, hogy ez változzon?
– Budapesten tíz százalék feletti az éves fluktuáció. Ez igen komoly probléma, ugyanakkor arra kevés az esély, hogy a jelenlegi bérhelyzet, mint az egyik, de nem egyetlen ok, már jövőre érdemben változzon.
– A mentőállomások 70 százaléka felújításra szorul, 20 százaléka emberi tartózkodásra alkalmatlan. Meddig akarják ezt változatlanul hagyni?
– Egy uniós pályázatot várunk, ami tartalmaz forrásokat a felújításokra. Ez két éve húzódik, az előkészítésben voltak hibák, de most felgyorsul az egész.
– 2008 óta az OMSZ nem végez betegszállítást. Jó döntésnek tartja az akkori profiltisztítást annak tükrében, hogy most például csődbe ment az egyik nagy betegszállító cég, nem kis gondot okozva Szolnok térségében?
– A profiltisztítás támogatandó. Az viszont biztos, hogy ez nem kellően előkészítve és átgondolva zajlott 2008 januárjától. Tény az is, hogy az átalakítástól nem lett olcsóbb a rendszer. 2009-ben majdnem 20 százalékkal nőtt a mentőszállítások száma, miközben több lett a betegszállítás is. Mindkét területet nagymértékben megterheli a nem valós igénybevétel. Nincs hatékony ellenőrzés, amin változtatni kell.