Szíria kész a békére

Szíria pénzügyi rendszerének csekélyebb integrációja miatt kevésbé szenved a nemzetközi válságtól – mondta lapunknak adott interjújában Abdallah Dardari. Szíria gazdasági minisztere és kormányfőhelyettese leszögezte, az országnak nem célja, hogy minél jobban liberalizálja a gazdaságot, ha az embereknek ez nem jelent előrelépést.

Miről tárgyalt a magyar vendéglátókkal?
– Magyarország és Szíria az utóbbi húsz évben más utat választott a fejlődésre. Magyarország az EU felé fordult, a NATO tagja lett, Nyugat-Európát tartotta szem előtt, ami teljesen logikus döntés az 1990-es változásokat figyelembe véve. Szíria ugyanakkor egy gazdasági liberalizációs programba kezdett, amelynek részeként az arab országok irányába törekedett. Nemrég újfajta gazdasági diplomáciai folyamat indult el, hogy a külkapcsolatainkat, kereskedelmi partnereink palettáját színesítsük, túllépjünk a megszokott régiókon. Ennek részeként próbáljuk feleleveníteni a régi viszonyt Kelet-Európával, s úgy látszik, a magyar kormány és más térségbeli országok vezetősége is felismerte, a régi barátokat nem szabad elfelejteni. Főként, mivel Szíria igencsak fejlődik, a tárgyalásainkon szó esett vasútfejlesztésről, kikötőberuházásról, gáz-, olaj- és elektromosáram-továbbításról és -termelésről, idegenforgalomról, építőipari együttműködési lehetőségekről, biotechnológiai kilátásokról. Az előttünk álló hónapokban kétoldalú tárgyalások sora következik.
– Szíria az amerikai gazdasági szankciók következtében nem integrálódott teljes mértékben a nemzetközi pénzügyi rendszerbe. Miként érte önöket a gazdasági válság?
– Amikor a válság kitört, Szíria pénzügyi szektora valóban nem volt teljes mértékben a globális rendszer része. Ugyanakkor az is igaz, hogy az ország hazai össztermékének kétharmadát a kereskedelem adja, így a gazdaságunk igenis integráns része a globális hálózatnak. Az viszont igaz, hogy pénzügyi rendszerünk sajátossága miatt valóban kevésbé szenvedte meg ez a szektor a nemzetközi összeomlást. Kelet-Európának katasztrófát jelentett, hogy a kontinens nyugati fele nehézségekkel küzdött, hiszen nem voltak vevők az önök termékeire. A mi exportunk 40 százaléka az arab országokba tart, amelyek csekély mértékben szenvedték meg a válságot.
– Miként teljesít a nemrég megnyitott tőzsde?
– Növekszik, fejlődik, de csak lassan. Ennek sok oka van. Nincs túl sok cég a kínálatban, minthogy nálunk nincs privatizációs folyamat. Meglehetősen konzervatív módon gondolkodunk a tőzsde kérdésében, így például nálunk egy papír kereskedését felfüggesztik, ha két százaléknál nagyobb az árfolyam-ingadozása. Az igaz, hogy így lassabb lesz a fejlődés, de stabilabb.
– Szíria gazdasága a szocialista rendszerből lassan a szociális piacgazdaság felé halad. Tervezik a további ugrást a kapitalista piacgazdaságig?
– Ebben nincs semmi ideológia, inkább gyakorlatiasság. Nem fogunk azért privatizálni, mert a neokonzervatív közgazdászok ezt mondják. Ha hasznos lenne, akkor bevezetnénk, ha nem az, akkor nem. Célunk egyszerűen az, hogy jobban éljünk. Nem az a célunk, hogy minél jobban liberalizáljuk a gazdaságunkat.
– A szíriai gazdaságra nagyon komolyan rátelepszik a politika is, gondoljunk csak az amerikai szankciókra. Számítanak politikai támogatásra is Magyarországtól?
– A mi kapcsolataink az Egyesült Államokkal mindig rendkívül csekélyek voltak, így a szankcióik nem érintettek minket különösebben súlyosan. Washington miatt nem szűnt meg a tőkebeáramlás, a pénzügyi fejlesztés. Magyarországtól elsősorban technológiát szeretnénk, tapasztalatcserét s a kereskedelmi partnerség kiterjesztését, hogy a szíriai termékek eljussanak az európai piacokra, a magyar termékek pedig az arab országokba. Politikai szempontból az a célunk, hogy meggyőzzünk minden országot a mi álláspontunk igazáról, így a közel-keleti békefolyamatról. Úgy érzem, Magyarország is tudja, hogy Szíria kulcsszereplő a térség biztonsága szempontjából.
– Hisz-e ön a békében?
– Persze. A kérdés inkább az, hogy a másik oldal készen áll-e a békére. A válasz azonban számunkra egyértelmű. Nem állnak készen, nem képesek békét kötni.
– Nemrég az iráni elnök Libanonba látogatott. Elégedett szomszédai szoros kapcsolatával?
– Libanon és Irán két független ország. Miért lenne szomorú vagy boldog Szíria? Számunkra az a cél, hogy minden ország békében éljen egymással.
– Mit vár a korábbi libanoni kormányfő halálát vizsgáló bizottság jelentésétől most, hogy a bejrúti kormányfő, a meggyilkolt miniszterelnök fia kijelentette, mégsem Szíria áll a politikus megölése mögött?
– Nekünk az az érdekünk, hogy Libanon stabilizálódjon. Ezért arra kérünk minden országot, hogy ne avatkozzon bele az ország belügyeibe, ne tegye politikai kérdéssé azt a kérdést, amelynek tisztán bűnügyi nyomozati hátterének kellene lennie. Szíria semmi módon nem érintett ebben a vizsgálatban.