Titkos a NATO-koncepció

Tizenegy év óta először ültek össze együtt a NATO-tagországok védelmi és külügyminiszterei azzal a céllal, hogy előkészítsék a november 19–20-i lisszaboni NATO-csúcstalálkozót, ahol minden bizonnyal elfogadják a katonai szövetség most még szigorúan titkos stratégiai koncepcióját, amely az észak-atlanti szervezet egy évtizedre követendő útját jelöli ki.

A 28 tagország miniszteri tanácskozásának megnyitóján Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár kiemelte, a szövetség változatlanul alapvető feladata kilencszázmillió polgárának védelme külső támadástól. A Brüsszelben tegnap terítékre kerülő egyik központi téma a NATO rakétavédelmi rendszerének kiépítése volt, hogy Európát megvédjék egy rakétatámadás fenyegetésétől. Rasmussen szerint e fenyegetés egyértelmű. Hangsúlyozta, a rendszer nem kerül sokba. Hervé Morin francia védelmi miniszter ezzel szemben a párizsi kormány tartózkodó álláspontját fejtette ki, és nyomatékosította azt, hogy e témában párbeszédre van szükség Moszkvával. Ugyanakkor kijelentette, kormánya nem akadályozná meg az ilyen rendszer kiépítésére vonatkozó lisszaboni döntést.
A tanácskozás másik fontos napirendi pontja a szervezet parancsnoki struktúrájának reformja volt azzal a céllal, hogy kevesebb infrastruktúrával, soványabb és hatékonyabb parancsnokságokkal és nagyobb létszámú katonasággal a katonai kiadásoknak nagyobb értékük legyen. Az amerikai delegáció tagjai attól tartottak, hogy egyes tagországok takarékossági okokból csökkentik katonai költségvetésüket. A konferencián egyetértés alakult ki abban, hogy a NATO elősegítse a tálibok és az afgán kormány közötti párbeszédet.
A tanácskozás szünetében Martonyi János külügyminiszter és Hende Csaba honvédelmi miniszter sajtótájékoztatóján Martonyi hangsúlyozta, a NATO erősíteni kívánja a nyilvánosságra nyitott diplomáciáját. Lapunk azon kérdésére, hogy szerinte nincs-e jelentős különbség a NATO-tagországok és a nyilvánosság között az iráni rakétafenyegetés valóságát illetően, a külügyminiszter határozott nemmel felelt, és hangsúlyozta, hogy a rakétavédelmi rendszer általános védelmet nyújt idegen országok vagy terroristák támadásaival szemben. Hende Csaba honvédelmi miniszter – aki kiemelte Magyarország fokozottabb hozzájárulását a szövetséghez az új kormány megalakulása óta – irreálisnak nevezte azt a feltételezésünket, hogy a NATO egy későbbi időpontban Pakisztánban is hadat viselne a tálibok ellen magyar katonák részvételével, mert – mint mondta – az Afganisztánban harcoló nemzetközi erők, az ISAF létrehozásáról az ENSZ Biztonsági Tanácsa döntött.
Az utóbbi hetekben Pakisztán többször tiltakozott, amiért
NATO-helikopterek halálos támadásokat hajtottak végre pakisztáni területen.