Peren kívüli megállapodást kötne a kormány azzal a négy kórházzal, amelyik kártérítési pert indított az állam ellen Molnár Lajos SZDSZ-es egészségügyi miniszter ágyszámcsökkentő döntése után. A kormány határozata értelmében intézményenként legfeljebb 800 millió forintot fizetne kártalanításként az állam a költségvetési tartalékból – erősítette meg a kabinet döntését az egészségügyi államtitkárság. A négy intézmény a csökkentett ágyszám következtében kieső bevételek miatt perelt, összesen körülbelül tízmilliárd forintot követeltek az államtól bírósági úton. Az alku feltétele, hogy az érintettek elállnak az állammal szemben indított perektől, és nem tartanak igényt újabb összegekre az esetlegesen megvalósuló kórház-konszolidációs programból.
A 2006-os kórháziágyszámcsökkentő döntést első körben 54 intézmény (illetve fenntartója) támadta meg a bíróságon. Első fokon veszítettek, tíz perorvoslatot kért közülük, a Legfelsőbb Bíróság (LB) hat esetben hatályon kívül helyezte Molnár Lajos akkori miniszter döntését, de az elveszített ágyakat egyik intézmény sem kaphatta vissza. Közülük négy – a Pándy Kálmán Kórház Gyulán, az Erzsébet Kórház és Rendelőintézet Hódmezővásárhelyen, a Kenézy Gyula Kórház Debrecenben és a Keszthelyi Városi Kórház – indított kártérítési pert az állam ellen, ezekkel születhet most peren kívüli megállapodás.
Cserháti Péter, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára lapunknak korábban úgy nyilatkozott: a peren kívüli megállapodást többek között azért tartják jó ötletnek, mert a szakértők azt vetítették előre, hogy a megnyert LB-döntések után nagy valószínűséggel a kártérítési pereket is megnyernék a fekvőbeteg-ellátók, ám az összegszerűség bizonyításával hosszú évek telhetnek el, ami rendkívüli mértékben megemelné az esetleges kamatokat. Cserháti úgy vélte, hogy a megállapodásnak tehát az állam szempontjából költségcsökkentési célja is van. De azt egyúttal erkölcsi elégtételnek is tekinthetik az érintettek, hasonlóan a 2006. augusztus 20-i tűzijáték, illetve az október 23-i események károsultjaihoz.
Eközben kártérítési per indítását javasolja a kórházvezetőknek Havas Szófia, a fővárosi önkormányzat szocialista egészségügyi tanácsnoka. Ez azért meglepő, mert némi háttérszerepe neki is volt a Molnár Lajos által közzétett döntésben. Igaz, az általa vezetett Regionális Egészségügyi Tanács nem döntött az ágyszámokról. Mint azt lapunknak Havas Szófia elmondta: minden intézmény megszenvedte a férőhelyek csökkentését, ezért valamennyi kórháznak járna kompenzáció. – Ez számításaim szerint 120 milliárd forintba kerülne – fogalmazott.
A kormány egyébként döntött arról is, hogy további négy egyházi intézmény 600 millió forint kárpótláshoz jut, a korábbi finanszírozási megkülönböztetés miatt.
Személycserék. További személycserék várhatók a közeljövőben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) vezetőségében. Nem sokkal azután, hogy főigazgatóvá nevezték ki Sélleiné Márki Máriát, a szolnoki kórház gazdasági vezetőjét, valószínűleg az OEP főigazgató-helyetteseinek is távoznia kell, egyikük, Rapi Katalin már meg is kapta az erről szóló levelet. Várhatóan hasonló sorsra jut a másik két főigazgató-helyettes is. Úgy tudjuk, a megüresedő posztok egyikére az egyik legesélyesebb aspiráns Kóti Tamás, aki jelenleg a XI. kerületi szakrendelőt üzemeltető Gyógyír Kht.-t vezeti. Korábban ő is az OEP-ben dolgozott, az irányított betegellátási főosztályon helyettese volt Horváth Ágnesnek, aki később SZDSZ-es egészségügyi miniszter lett. Kótit egyébként Matejka Zsuzsa, az MSZP–SZDSZ-kormány alatti OEP-főigazgató a gyógyszerek tb-támogatásba való bekerülését véleményező Technológiaértékelő Bizottság elnökévé is kinevezte.
origo.hu
Kibillen a Balaton a medréből egy hurrikán miatt
