Rendkívül fontos döntés született, de az odaítélt pénz nagyon kevés – nyilatkozta Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának szakértője. Mint mondta: az intézmények lejárt szállítói tartozása már fél évkor is 40 milliárd forint volt, év végére minden bizonnyal eléri a 70-80 milliárdot. Ugyanakkor az egészségügyi szolgáltatók és a beszállítók így rövid időre fellélegezhetnek – szögezte le. Ha a kormány nem biztosította volna ezt a többletet, akkor egyre több cég csak készpénz ellenében lenne hajlandó gyógyszert, kötszert, orvosi eszközt vagy akár élelmiszert szállítani. Ez pedig további spórolást és újabb ellátatlan betegtömeget eredményezett volna. Már így is többnyire csak a sürgősségi beavatkozásokat végzik el az intézmények, a tervezhető műtéteknél egyre hosszabb a várólista – tette hozzá. A 27,5 milliárdnyi pluszforrás valódi jelentőségét azonban csak a jövő évi költségvetés ismeretében lehet majd értékelni. Ha az olyan tragikus lesz, mint amilyennek az első tervek szerint tűnik, és a büdzsé valóban kisebb lesz az ideinél, akkor ez a most odaítélt összeg szinte semmit nem ér – hangsúlyozta.
– Legalább 40 milliárd forintra lett volna szükség, de tisztában vagyunk a nehéz költségvetési helyzettel, így a most biztosított 27,5 milliárd forint nagyjából a realitásokat mutatja – vélekedett Velkey György, a Magyar Kórházszövetség jelölt elnöke, a Bethesda Gyermekkórház vezetője. Szerinte ez a pénz talán arra elegendő, hogy az idei évet túléljék. – Örülünk, de ez az összeg sajnos nagyon kevés – így nyilatkozott Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület vezetője, a Borsod megyei kórház főigazgatója is. Korábban ő is arra számított, egyhavi finanszírozásnak megfelelő összeget, azaz körülbelül 40 milliárd forintot sikerül az egészségügynek kiharcolnia. A 27,5 milliárd arra elég, hogy az intézmények átmenetileg megnyugodjanak, de mivel az öszszeg nem épül be a költségvetés alapjába, jövőre az ideihez hasonló nehézségekkel kell majd szembenézni – szögezte le. Nem csak Csiba Gábor aggódik a pénzelosztás módja miatt. Egyelőre például a szakrendelők sem tudják biztosan, hogy részesülnek-e a többletből. Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 szakmai szervezet jelölt elnöke úgy fogalmazott: hiába hangosabb a kórházi szektor, és hiába megdöbbentőbbek az eladósodottságát mutató számok, a szakrendelők is ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, így őket sem lehet kizárni.
Az egyik lényegi kérdés, hogy csak a kórházak részesülnek-e a többletből, vagy a szakrendelők, a háziorvosok és netán még a mentőszolgálat is kap belőle. Erről hamarosan döntés születhet. Egy másik fontos kérdés viszont eldőlt: egyelőre elmarad a struktúraátalakítás. Pedig Szócska Miklós korábban többször kijelentette, hogy a konszolidációt érdemi struktúraátalakításhoz kell kötni, mert az ellátórendszer így fenntarthatatlan. Az általunk megkérdezett szakemberek egyetértenek abban: a 27,5 milliárd forint nem elegendő ahhoz, hogy a szolgáltatókat érdekeltté tegye a struktúra átalakításában, és az idő is egyre sürget, a pénzt mielőbb ki kell fizetni.
A törvényjavaslat indoklásában az áll: az Egészségbiztosítási Alap költségvetése 2007-ben és 2008-ban többlettel zárt. Eközben viszont az intézmények jelentős tartozást halmoztak fel, ezért indokolt, hogy a kormány az említett tartalékot adósságrendezésre fordítsa. Ezt egyes pénzügyi szakértők úgy kommentálták, hogy ez a pénz már nem létezik, hiszen az alap többlete a folyó években csökkentette a költségvetés hiányát – vagyis a mostani javaslattal másodszor próbálják elkölteni a többletet.
origo.hu
Mérgezés miatt meghalt egy pár Komárom-Esztergom vármegyében
