Azonnal tönkrement a cipzár, azóta nem lehet felhúzni. Kiszakadt a zsebe, ha valamit beletennék, az a kabát belsejében landolna. A második mosás után leesett róla a felirat és levált a fényvisszaverő jelzés – ez történt több, alig néhány hónapja átvett munkaruhával. Állításuk alátámasztásaként a Magyar Nemzetnek nyilatkozó mentők meg is mutatták lapunk munkatársának a szóban forgó ruhadarabokat. Nevük közléséhez nem járultak hozzá, mert – mint mondták – féltik munkahelyüket, az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) ugyanis engedély nélkül nem nyilatkozhatnak.
A kabáton lévő címke szerint a termék csak 40 fokon mosható.
– Ha civilként esős időben sáros lesz a farmerom szára, azt sem 40, hanem 60 fokon mosom. Hogyan lehetne kímélőprogrammal tisztítani a vérrel, testváladékkal, hányadékkal szennyeződött munkaruhát? – háborgott az egyik mentőápoló. Hozzátette: előfordul az is, hogy mentés közben olajos vagy rozsdás lesz a ruházatuk.
Ráadásul – teszi hozzá egy kollégája – azt a tájékoztatást kapták a ruha átvételekor, hogy mindössze 26-szor lehet kimosni, egyébként elveszíti a tartását és a vízhatlanságot biztosító impregnált rétegét.
*
– Kiszámoltuk, hogy eszerint a hat évre kapott ruhát csak háromhavonta lehetne kimosni – mondja az elképesztő adatot. – A nadrágba beleizzadunk, a lábunkhoz tapad, akadályoz a mozgásban. A téli nadrág olyan vastag, hogy megmászhatnánk benne az Everestet – fogalmaz viccesen. – Képzelje el, milyen benne eltölteni egy órát a fűtött lakásban, majd izzadságban tocsogva kimenni a hideg utcára! – sorolják a problémákat. – A nyári nadrágban is izzadunk, ráragad a combunkra, akadályoz a mozgásban. A kabát bélése – noha polárnak mondták – silány. Csak egy baseballsapkát kaptunk, ezt kellene hordanunk télen is.
– A bakancsot csak hegesztőbakancsnak nevezzük egymás között. Én nem is hordom, mert nem lehet benne vezetni, olyan kemény és vastag a talpa – mondja egy gépkocsivezető. A lapunknak nyilatkozó mentők között akad, akinek 2006-ban már új munkaruha járt volna – a régi „kihordási” ideje ugyanis akkor járt le, ám csak nemrég, néhány hónapja kapott újat. A köztes négy évben a nettó 84 ezer forintos fizetéséből vásárolt magának felszerelést. Volt, akinek erre nem tellett, ezért farmerben dolgozott. Akad olyan kolléga is, aki még soha nem kapott munkaruhát az OMSZ-nál, pedig évek óta ott dolgozik.
A mentőszolgálat nemrég hivatalba lépett főigazgatója egyébként első intézkedései egyikeként leállította a munkaruha-beszerzést a dolgozók negatív visszajelzései miatt. Mint azt lapunknak adott interjújában kifejtette: módosítják a közbeszerzési kiírást.
A munkaruha-beszerzésre egyébként a Pfizer gyógyszergyár Aegrotus alapítványa adott 180 millió forintot. Ebből a pénzből 2800 dolgozót öltöztetnének fel, egy emberre tehát körülbelül 64 ezer forint jut. Az érintettek aláírtak egy papírt, amikor átvették a ruhákat, amely szerint vissza kell adniuk vagy ki kell fizetniük azokat, ha kilépnek a cégtől.
Az OMSZ-nál nagyon örültek az adománynak, munkaruha-bizottságot alakítottak, amely az európai és hazai szabványok alapján körvonalazta, milyen felszerelésre lenne szükség. Ezt a tervet átadták az Aegrotus alapítványnak, amely a feladat megoldására kivitelezőt szerzett. A HVG már tavaly foglalkozott a témával. Akkor a hetilap azt írta: a kollekció a 64 ezres árral szemben – amenynyibe a kabát, a polárdzseki és a téli nadrág került – a feléből, harmadából is kihozható lett volna európai beszerzésű alapanyagból, a kontinensen megvarratva. Kínában elkészíttetve pedig akár négyezer forintért is beszerezhető lett volna. Az már csak a legkisebb probléma volt, hogy sokan nyáron kapták meg a téli garnitúrát, s télen a nyárit.
origo.hu
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját
