Újraindult a telepfejlesztés

Kétezer lakás építését folytatták tegnap, a telepépítési moratórium lejártakor az Izrael által megszállt Ciszjordániában. A munkagépek éjfél óta dolgoznak, a telepesek ünnepet ültek az építés folytatása felett érzett örömükben.

Washington csalódott. Washington csalódottságának adott hangot tegnap amiatt, hogy Izrael hagyta lejárni a ciszjordániai zsidó telepek bővítésére vonatkozó részleges tilalmat. Izrael eközben felszólította az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy zárja le a Gázai övezetben végrehajtott izraeli akciók vizsgálatát, azt hangoztatva, hogy a bizottság nem tárgyilagos Izraellel szemben. A 2008–2009 fordulóján végrehajtott katonai akciókban több mint 1300 palesztin vesztette életét. (MTI)

Minden készen állt az ünnepélyes újrainduláshoz a ciszjordániai zsidó telepeken, sem építőanyagban, sem munkáskézben nem volt hiány, s a legfontosabb, az engedély is készen állt. Az elmúlt tíz hónapban azért nem folytak az építkezések, mert az izraeli kormány ennyi időt adott a béketárgyalások elkezdésének. A telepesek azonban igencsak fontos és befolyásos tagjai az izraeli társadalomnak, a moratórium meghosszabbítása így voltaképp elképzelhetetlen volt, dacára annak, hogy az arabok a mindössze egy hónapos békefolyamatot gyakorlatilag halottnak tekintik.
Jelenleg az összes, az 1967-es hatnapos háború óta megszerzett területen kicsivel több mint félmillió telepes él. 190 ezren Jeruzsálem keleti részén élnek, a Szíriától elfoglalt Golan-fennsíkon nagyjából húszezer telepes épített falvakat, Ciszjordánia pedig nem kevesebb, mint háromszázezer zsidó telepesnek ad otthont. Utóbbi területet is érdemes több részre osztani, hiszen egyes telepek az évek során igazi nagyvárosokká alakultak. Bétár Illit, Máále Adumim és Modiin Illit több mint harmincezer lelkes település. Ciszjordániában 121 hivatalosan elismert zsidó telep létezik, amelyek az izraeli határ közelében nőttek igazán nagyra, ott az elválasztó fal is védi őket a palesztinoktól. A megszállt terület szívében épült falvak jóval kisebbek, jellegük is eltér a nagyoktól. Bár sok vallásos telep létezik – Bétár Illit 45 ezer lakójának nagy része Izraelből kiköltözött ultraortodox zsidó –, vannak kifejezetten világi, sőt ateista telepek is, utópista-szocialista kibucok (ahol minden közös, a hetvenes évekig még a gyerekeket is a közösség nevelte fel a szülők helyett), és bevándorlók által működtetett, exportra termelő mezőgazdasági mosávok. Mivel a telepeket már az államalapító kormányfő, Dávid Ben Gurion az izraeli lét alapjának és jövőjének tekintette, az onnan érkező politikusok nagy számban kerülnek be a parlamentbe. Kutatók ugyanakkor fontos megfigyeléseket jegyeztek fel a kibucokban felnőtt gyerekekről, főként érzelmi sivárságukról, amelyet az állandó közösségi lét okoz.
A telepesmozgalmat a mindenkori izraeli kormány támogatja, ezért is növekedhetett meg a telepesek száma. A palesztin területeken épülő házak jóval olcsóbbak és tágasabbak, mint az izraeli városok lakásai, s a növekvő létszám miatt a palesztinok jelentette fenyegetés is csökken. A kimutatások szerint hat évvel ezelőtt Ciszjordániában 234 ezer telepes élt, azóta hetvenezer új lakó érkezett.