Vita a többletpénz elosztásáról

Máris élesedik a vita arról, hogy milyen módszer alapján osszák szét az egészségügy 27,5 milliárd forintos többletforrását. A parlament hétfőn döntött az ágazat intézményeinek megsegítéséről.

2010. 10. 29. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyszerű és átlátható legyen az elosztás, ez a legfontosabb – szögezte le Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke a többletforrással kapcsolatban. Mint mondta: bármilyen döntés is szülessen, annak lesznek nyertesei és vesztesei.
Többféle javaslatot vetettek már fel a különféle intézménytípusokat képviselő szakmai szervezetek. Az egyik verzió szerint az elvégzett teljesítmény alapján kellene osztozkodni, ezt tartaná jó megoldásnak például Stubnya Gusztáv, a Semmelweis Egyetem stratégiai főigazgatója, az Egyetemi Klinikák Szövetségének képviselője. Mint azt lapunknak elmondta: figyelembe kellene venni, hogy vannak olyan intézmények, amelyek lényegesen túllépik az előre meghatározott teljesítménykeretet, noha a többletmunkáért egyetlen fillér finanszírozást sem kapnak az egészségbiztosítótól. Az egyetemek is ilyenek, hiszen nincs lehetőségük továbbküldeni a betegeket.
Egy másik javaslat szerint a „szokásos” havi finanszírozásuk arányában jutnának az intézmények pluszpénzhez. Ezt támogatja például Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület vezetője, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgatója. Hasonló véleményen van Pásztélyi Zsolt, a szakrendelőket képviselő Medicina 2000 jelölt elnöke, noha arról egyelőre még nincs döntés, hogy a járóbeteg-ellátók is részesülnek-e a többletből.
Vannak olyanok is, akik azt szeretnék elérni, hogy a nagyobb adósságot felhalmozott intézmények arányaiban több pénzhez jussanak. Csiba Gábor és Pásztélyi Zsolt szerint azonban ezzel a rendszer igazságtalan volna azokkal szemben, akik nagy áldozatok árán drasztikusan visszafogták a költségeiket. Ráadásul szerintük ez a megoldás arra sarkallná az intézmények menedzsmentjét, hogy nyugodtan termeljenek adósságot.
Létezik egy olyan elképzelés is, amely több szempontot vegyesen venne figyelembe a forrás elosztásánál. A teljesítményen vagy a szokásos finanszírozáson kívül számítana az adósságállomány nagysága, illetve az is, hogy milyen szintű intézményről van szó – kisebb városi kórházról, vagy egyetemről –, ez utóbbiak több pénzre számíthatnának.
Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár tegnap komoly lépésnek nevezte az egészségügynek szánt 27,5 milliárd forintos többletforrást, de – mint mondta – egyelőre még nincs döntés annak elosztásáról. Arra a kérdésre nem adott egyértelmű választ, hogy a kórházakon kívül részesülnek-e a többletből az egészségügy más szereplői. Csak annyit mondott, hogy a szakrendelők szerves részét képezik az ellátórendszernek. Arra sem felelt, hogy a háziorvosok és az új mentőautókat remélő Országos Mentőszolgálat kap-e az összegből. Szócska nem zárta ki, hogy az ágazat az idén további pluszpénzhez jusson. Mint mondta: jelenleg házon belül végzik a padlás söprését.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.