Egészségügy: nem lesz bérfelzárkóztatás

Talán a szűkös túléléshez elegendő, de az ellátórendszerben javulás nem várható – így összegezték a jövő évi egészségügyi költségvetés adta lehetőségeket a szakemberek. Abban is mindenki egyetértett, hogy a számok alapján az ágazati dolgozók jövőre sem részesülhetnek majd érdemi bérfelzárkóztatásban.

Bár jobb, mint amire az előzetes hírek alapján számítani lehetett, az egészségügy finanszírozása valójában még a reálértékét sem tudja megtartani jövőre – nyilatkozta lapunknak Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának szakértője. A gyógyító-megelőző kiadások az idei évben – az év végén várható pluszforrással együtt – meghaladják a 785 milliárd forintot. Ez az összeg a jövő évi tervezetben 770 milliárd, amihez egy 15 milliárd forintos tartalékalap társul, amit csak akkor lehet felhasználni, ha a költségvetés szempontjából kedvezően alakulnak a gyógyszerkiadások. Sinkó Eszter szerint ez azt mutatja, hogy a kormány csak a szűkös kereteit tekintve tudott prioritást adni az egészségügynek, valós javulás azonban nem remélhető. Megemlítette: a költségvetés tervezete kismértékű növekményt tartalmaz egyes területeken, például a háziorvosoknál és az otthoni szakellátást végző szolgáltatóknál, ám ez sem jelent reálérték-javulást. Ez csak egy jelzésre elegendő, ami arra utal: a kormány támogatja, hogy akit csak lehet, kórházon kívül kell ellátni. Sinkó Eszter hangsúlyozta: a kórházi szektor átalakítása nem kerülhető meg, de az érdemi változásokhoz forrás is kellene. Kérdés, hogy sikerül-e például uniós forrásból fejlesztési pénzt szereznie az ágazatnak jövőre, amelyből komolyabb intézkedéseket lehetne megtenni.
Minimális forrástöbblettel számol a jövő évi egészségügyi költségvetés, ez azonban legfeljebb a szűkös túléléshez elegendő – jelentette ki lapunk kérdésére Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Veszprém Megyei Kórház főigazgatója, korábbi szocialista szakminiszter. Mint mondta: elkerülhetetlenek lesznek a további intézményi szintű megszorítások, mind a bér-, mind a dologi kiadások oldalán. A saját kórházában például már intézkedési tervet is készítettek: körülbelül 200 millió forintot szeretnének éves szinten megtakarítani a béreken. Kisebb elbocsátással számolnak – ez az 1500 dolgozóból körülbelül 50-et érint majd –, nem töltik be a nyugdíjba vonulók pozícióit, vagy az idősebb kollégákat fiatalabbakra cserélik, akiknek alacsonyabb bér adható. Hozzátette: javíthat valamit a helyzeten, hogy a kafetériarendszerben kedvező változások lesznek. A dologi kiadásoknál elsősorban azzal próbálnak spórolni, hogy újratárgyalják az energiaszolgáltatókkal, a mosodával és a veszélyeshulladék-megsemmisítővel kötött szerződéseiket. Rácz Jenő szerint a jövő évi költségvetést látva nincs remény a kórházi adósságállomány felszámolására.
Az alapellátásban mindösszesen 3,4 százalékos forrásbővüléssel – azaz praxisonként átlagosan mintegy havi 40 ezer forinttal – számol a kormány, ami a 3,5 százalékos infláció mellett minimálisan, de csökkenő reálértékű finanszírozás. Azaz a költségvetés béremelésre, személyes jövedelembővítésre várhatóan nem ad lehetőséget a vállalkozó háziorvosoknak – vélekedett Széphalmi Miklós közgazdász, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége (FAKOOSZ) főkönyvelője. A szervezet levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, a kormánytagokhoz és a képviselőkhöz, amelyben az olvasható: „Sürgősen tárgyalnunk kell, a költségvetés tervezetét látva itt az ideje a nemzeti konzultációnak!” – Az egészségügy kormányprogramban megígért megmentéséről így nem beszélhetünk. Érthetetlen, hogy a korábbi kormányzati ciklusok közös végigküzdése után mégsem született meg az a politikai döntés, amely az ágazat valódi prioritását demonstrálja. Számos alkalommal világossá tettük, milyen beláthatatlan következményekkel jár a jelenlegi helyzet fennmaradása – vélekedett a FAKOOSZ. – A költségvetés-tervezet az alapellátás kiürülését felgyorsíthatja. Fiatal kollégáink nem is akarnak hazánkban pályát kezdeni, de a középgeneráció is döntésre kényszerül a jövőt illetően, hiszen egzisztenciális gondokkal küzd, a nyugdíjaskorban lévők pedig egyszerűen fizikailag nem képesek már többek helyett dolgozni. Nincs újabb négy évünk a várakozásra! – szögezték le.
A költségvetési tervezet szerint viszont érdemi többlethez jut a közegészségügy. Ezen a területen hétszázalékos nominál-, azaz három-négy százalékos reálérték-növekedés várható – derül ki a számokból.
Csalódottságának adott hangot a költségvetés tervezetét látva Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, mert – mint mondta – a számokból úgy tűnik, jövőre sem lesz lehetőség érdemi bérfelzárkóztatásra az ágazatban. Ugyanezt hangsúlyozta Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is. Kiemelte: nagyságrendekkel nagyobb invesztícióra lett volna szükség ezen a területen. Hozzátette: az egészségügyi dolgozókat elsősorban az érdekli, hogy mennyi pénz kerül a borítékba. Márpedig ha nem kerül a jelenleginél érzékelhetően több, akkor nem tudja, mi tartja majd itthon az érintetteket.