Előzetes önkritika a főtitkártól

Új stratégiai koncepciót fogad el, értékeli az afganisztáni intervenció menetét, dönt az európai rakétavédelmi rendszerről és saját szervezeti reformjáról a NATO ma kezdődő csúcsértekezlete Lisszabonban. Az üzenet: az alapfeladat ellátását is biztosítani kell a kohézió fenntartása érdekében. A főtitkár ugyanakkor meglepően őszinte nyilatkozatot tett a rendezvény előestéjén.

Oroszország a NATO tagja lehet? Igor Jürgensz, az orosz államfő, Dmitrij Medvegyev egyik tanácsadója a katalán La Vanguardiának adott interjút a mai és holnapi lisszaboni NATO-csúcs előtt. A Jelenkori Fejlődés Intézetének vezetője nem zárja ki azt a jövőbeni fejleményt, hogy Oroszország belép az atlanti szervezet tagjai közé. A közgazdász Jürgensz biztosra veszi a közeledést is az Egyesült Államok és Oroszország vagy a NATO és az orosz állam között. Szerinte azért esélyes egy ilyen irányváltás, mert mind a NATO-tagállamok, mind Oroszország egyazon civilizációhoz tartozik. (S. T.)

Hibának tartja a NATO afganisztáni beavatkozását Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára. A portugál Expresso című hetilapnak és a szintén portugál Rádio Renascencának adott brüszszeli interjúban úgy fogalmazott az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének első embere: „Az eseményeket átgondolva szerintem hiba volt az afganisztáni beavatkozás, mert szervezetünk nem rendelkezett a megfelelő erőforrásokkal, és ebben az értelemben szerintem hiba volt beavatkozni.” A volt dán kormányfő szerint azután következett be fordulat a konfliktusban, hogy megerősítették a nemzetközi erőket, s főleg, hogy megkezdték a helyi rendfenntartó erők kiképzését. Egy másik afganisztáni lecke, hogy a NATO-nak ezentúl foglalkoznia kell a helyi csapatok többé-kevésbé állandó kiképzésével és oktatásával is – szögezte le Rasmussen.
A csúcstalálkozónak kétségtelenül az afganisztáni misszió lesz a legfontosabb témája, hiszen ez a vérre menő erőfeszítés teszi leginkább próbára a tagországokat és szövetségüket. A menetrend márpedig bizonytalan, csak annyit tudni, hogy Barack Obama amerikai elnök már jövőre megkezdené a kivonulást, és a remények szerint az afgán erők 2014 folyamán válhatnak önállóvá, ami lehetővé tenné a külföldi katonai jelenlét minimálisra csökkentését. Egyre többen tartanak a késlekedéstől, s hogy hoszszú távú jelenlétre, illetve finanszírozásra lesz szükség – az afgán biztonsági erők fenntartása már most többe kerül, mint az ország nemzeti összterméke.
Bár 2001. szeptember 11-e óta előtérbe kerültek az expedíciós feladatok, a tagországok többsége az új stratégiai koncepció kidolgozásakor elutasította, hogy a vádakkal egybecsengően a „világ rendőrévé” váljon a szervezet. Ennek megfelelően marad a konszenzusos döntéshozatal, megerősítik a washingtoni szerződés 5., a védelem kölcsönösségére vonatkozó cikkelyét, a NATO regionális biztonságpolitikai szervezet marad a jövőben is, eszköztárában pedig megmarad a nukleáris elrettentés. A szövetség struktúrája egyszerűsödik, 14 ügynökségéből három marad, katonai vezetési rendszerének létszáma 12 ezerről 9000-re csökken.
Lisszabonban a rakétavédelmi rendszerről is döntenek, amely mindenekelőtt az európai területek és lakosság védelmét szolgálja az iráni fenyegetéssel szemben, és az elkövetkező 8-10 évben valósulhat meg az amerikai ellenrakétáknak a NATO légvédelmi rendszerébe történő integrációjával, ami mintegy 800 millió dollárba kerül majd. Bár a rendszer konfigurációja még nem szilárdult meg, az bizonyos, hogy bármelyik változat is valósuljon meg, Magyarország lefedettségét minden esetben garantálják a Lengyelországba, illetve Bulgáriába elhelyezendő ellenrakéták.
Hazánkat az Orbán Viktor miniszterelnök vezette delegáció képviseli Lisszabonban, ahol egyértelművé válhatnak azok az elvárások is, melyek befolyásolhatják az afganisztáni magyar misszió, elsősorban a bagláni tartományi újjáépítési csoport jövőjével kapcsolatos budapesti döntéseket. Szóba kerülhet ugyanakkor egy másik, regionális feladat is, amelynek betöltésére mód nyílna 2011-től kezdődően. Január elsejétől ugyanis lejár Olaszország szerződése a vadászgépekkel nem rendelkező Szlovénia légterének ellenőrzésére, és ezt új Gripenjeivel rotációs rendszerben átvállalhatná Magyarország is, a közép-európai együttműködési ambíciók jegyében. Perspektivikusan idővel megnyílhat ugyanez a lehetőség Horvátország, illetve az egyelőre csak partnerország Bosznia esetében is.