H1N1-ből lesz pénz a kórházaknak

Devecserben folytatódhat a bontás. Az Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ parancsnoka, Benkovics Zoltán dandártábornok tegnap közölte, hogy Devecserben a 272 sérült ingatlanból 225 házat javasolt bontásra a kárfelmérő bizottság. Kitért arra is, hogy megkezdődik az új kolontári védőgát kivitelezése, a nyomvonalat vasárnap jelölték ki a szakemberek. A már megépült gáthoz hasonló paraméterű védmű építési költsége mintegy félmilliárd forint lesz, a védőgátat a sérült tározót üzemeltető cégnek, a Mal Zrt.-nek kell kiviteleznie vagy az összeget a cégnek kell állnia.

Körülbelül 240 millió forintot biztosítana a Nemzeti Erőforrás Minisztérium azoknak az egészségügyi intézményeknek, amelyekre többletteher hárult a vörösiszap-katasztrófa sérültjeinek ellátása miatt – értesült a Magyar Nemzet. Cserháti Péter, a tárca helyettes államtitkára lapunknak elmondta, hogy az idei ágazati költségvetésben szerepel egy körülbelül 500 millió forintos tétel, amelyet a H1N1 vírus okozta megbetegedések kezelésére lehetne fordítani. Az idén azonban eddig nem volt komoly járvány, ezért ebből az összegből körülbelül 240 millió megmaradt. Noha ezt a pénzt csak az influenzával kapcsolatos kiadásokra lehetne fordítani – Cserháti Péter elmondása szerint –, módosítanák a jogszabályt, és az összeget az iszapkatasztrófa sérültjeinek ellátását biztosító intézmények kapnák meg. Jogszabályt módosítanának azért is, hogy a jövőben ne az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozzák hasonló katasztrófahelyzetekben az egészségügyi ellátást, hanem erre külön forrás álljon rendelkezésre.
Cserháti elismerte, hogy nem volt tökéletes az ÁNTSZ és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal katasztrófával kapcsolatos szereplése. Közölte: lesznek szabálymódosítások, hogy egyértelmű legyen, mit kell tenniük, kivel kell kapcsolatot tartaniuk ilyen helyzetben az egészségügyi hatóságoknak.
Lapunknak az egészségügyi intézmények vezetői és dolgozói arra panaszkodtak, hogy hivatalosan senki nem értesítette őket az eseményekről. Volt olyan kórház, ahol az érintett települések egyikén élő szabadnapos dolgozó telefonált az intézménybe. Nem kaptak tájékoztatást arról sem, hogy várhatóan mennyi és milyen típusú sérült érkezésére lehet számítani. Nagy problémának tartják azt is, hogy hivatalosan nem hirdettek katasztrófahelyzetet, így viszont az egészségügyi intézmények vezetői „saját szakállukra” rendeltek be szabadnapos munkavállalókat, vagy kötelezték a munkaidő lejárta után is maradásra az ápolókat, orvosokat vagy éppen a liftkezelőket. Az ÁNTSZ szerint azonban nem volt indokolt kihirdetni az egészségügyi katasztrófahelyzetet, mert az egészségügyi ellátás nem volt veszélyben.
A sérültek kezelése és a kitelepítettek ellátása miatt jelentkező, és eddig ellentételezés nélkül maradt többletköltségekre Ajka város önkormányzata hívta fel a figyelmet: több mint 25 millió forintnyi elszámolást küldtek ugyanis Kolontárra. A listán szereplő legnagyobb tétel – 21 millió forint – a helyi kórház többletköltsége, amely a sérültek ellátásából adódott. A levél felkorbácsolta az indulatokat. Tili Károly, Kolontár polgármestere elképesztőnek és félelmetesnek nevezte az irományt. Mint mondta, az ajkai kórháznak térségi ellátási kötelezettsége van, ezért az, hogy a bajba- jutottak kezeléséért fizetséget követelnek, felfoghatatlan számára.
Csakhogy a jelenlegi egészségügyi finanszírozás úgy van kialakítva, hogy az efféle, előre nem kalkulálható többletmunka ellentételezésére a hagyományos elszámolási rendszerben nincs lehetőség. Az intézmények számára ugyanis előre meghatároznak egy teljesítménykeretet, és az azon túl végzett betegellátást már nem finanszírozza az egészségbiztosító. Ezért az intézmények szigorú tervezés alapján igyekeznek – több-kevesebb sikerrel – tartani a keretet.