Kész az egészségügyi javaslatcsomag

Munkaszüneti nap lesz az egészségügyi dolgozóknak július elseje, megszűnik a súlyponti kórház kategória, és szigorodnak a gyógyszertár-létesítés szabályai – többek között ezt tartalmazza az egészségügyi tárgyú törvények módosítására vonatkozó, lapunk birtokába került javaslatcsomag.

– Munkaszüneti nap lenne július 1-je az egészségügyi dolgozóknak;
– megszűnne a súlyponti kórház besorolás;
– szigorodnának a patikaalapítás feltételei: csak meghatározott demográfiai és geográfiai feltételek mellett létesíthető gyógyszertár;
– a patikát üzemeltető vállalkozásban többségi tulajdonnal kellene rendelkeznie a gyógyszerésznek;
– a méltányossági alapon adható gyógyszerár-támogatásnál megszűnne egy nemrég bevezetett szigorítás;
– megszűnne a szigorítás a méltányossági alapon adható gyógyászatisegédeszköz-támogatásnál;
– lehetővé válna a gyógyászati segédeszközök tb-támogatású szervizelése;
– kábítószerré minősítenék a partidrogként használt mefedront;
– kedvezőbbé válnának a táppénzszabályok a gyes idején.

Tizenkét törvény módosítását tartalmazza a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) előterjesztése. Az egyik javaslat szerint munkaszüneti nappá nyilvánítanák július 1-jét (Semmelweis-napot) a foglalkoztatási jogviszonyban álló egészségügyi és egészségügyben dolgozóknak. Egy másik módosítás megszüntetné az elszámolási nyilatkozatot. Néhány évvel ezelőtt, a szocialista–szabad demokrata kormány idején vezették be, hogy az ellátás befejezésekor minden betegnek egy elszámolási nyilatkozatot vagy más néven fizetési előkalkulációt kell átadni. Ezt akkor azzal indokolták, hogy a páciens így pontosan láthatja, az intézmény milyen beavatkozásokat és milyen időtartamú kórházi bennfekvést számol el utána, s az elvégzett munkáért mekkora finanszírozásra számíthat az egészségbiztosítótól.
*
A szolgáltatók már a bevezetésekor tiltakoztak ellene, felesleges adminisztrációnak nevezték. Mint mondták: a feltüntetett összeg sokszor nem a valós finanszírozást tükrözi, ráadásul a betegek sem igénylik. A minisztérium mostani előterjesztése szerint az elszámolási nyilatkozat adásának eltörlése a szolgáltatók adminisztrációs és ezen keresztül pénzügyi terheit is csökkenti.
A javaslatcsomag megszüntetné a súlyponti kórház kategóriát és az ehhez a besoroláshoz kötődő, törvényben rögzített, garantált kapacitást (ágyszámot). Az indoklás szerint az MSZP–SZDSZ-kormány által létrehozott új egészségügyi rendszer intézményeinél nem határozták meg pontosan, mit jelent valójában a súlyponti vagy a póluskórház fogalma. A súlyponti kórházi besoroláshoz szakmai szempontrendszer vagy kifejezett feladatkör nem kötődik. Ez a rendezetlenség a tárca szerint rontja az ellátás színvonalát, elérhetőségét, és szerepet játszik a várólisták kialakulásában, a várakozási idő eddig nem tapasztalt megnövekedésében.
A súlyponti kórház kategóriáját a szabad demokrata ágazati irányítás idején vezették be. Noha a besorolást az ellátórendszer csúcsán lévő intézmények megjelölésére szánták, végül politikai alkuk eredményeképpen a tervezettnél sokkal több kórház kapott ilyen besorolást, a szakemberek szerint egy részük indokolatlanul. Az előterjesztés a kapacitásfelosztás éves módosításának újraszabályozását is tartalmazza.
Nemzeti érdekkörben
tartanák a gyógyszertárakat
Szigorítanák a patikaalapítás szabályait is. Meghatározott lakosságszámhoz és földrajzi elhelyezkedéshez kötnék a gyógyszertárnyitást. Előírnák továbbá, hogy a patikát üzemeltető cégben a gyógyszerésznek többségi tulajdonnal kell rendelkeznie. A tervezet szerint ezzel a gyógyszertárak nemzeti érdekkörben maradhatnak, ami nemzetstratégiai kérdés. Az indoklás értelmében a 2006 végén hatályba lépett új szabályrendszer bevezetése után számos káros jelenség volt megfigyelhető a piacon: elsősorban nagyvárosok frekventált részein – és nem a vidéki kistelepüléseken – nyíltak új gyógyszertárak. A városokban kapacitástöbblet alakult ki, a patikák száma folyamatosan nőtt. A 2007-ben körülbelül nyolc százalékkal csökkenő és azóta is stagnáló gyógyszerpiac mellett a kedvezőtlenebb fajlagos működésiköltség-adatok, a szakemberhiány miatt a szakmai színvonal romlása, a kistelepülési gyógyszertáraknál pedig forgalomelszívás tapasztalható. Tekintve, hogy gyógyszertárat lényegében bármilyen társasági formában, bármilyen tulajdonosi szerkezetű gazdasági társaság működtethet, így sem a gyógyszerpiaci szereplők (gyárak, nagykereskedők, orvosok), sem a külföldi, illetve az off-shore cégek szerepvállalása nem korlátozott. Az eddigi szabályok elősegítették a gyógyszertárláncok kiépülését és működtetését is, amit szintén károsnak tart a minisztérium. A gyógyszertárak készletezési és szolgáltatásminőségi problémákkal küzdenek, valamint megjelentek a szabálytalan működtetésre utaló jelek. A vállalkozások növekvő számban válnak veszteségessé, eladósodnak, emiatt bezárásra kényszerülhetnek. Mindezek a betegek ellátását kedvezőtlenül befolyásolják. Ezért a lakossági gyógyszerellátás teljes újraszabályozása indokolt. Ennek első lépéseként néhány hónappal ezelőtt a kormány előterjesztésére a parlament január 1-jéig felfüggesztette a közforgalmú gyógyszertárak létesítését olyan településeken, ahol már működik ilyen, s megtiltotta a gyógyszertári vállalkozások további fúzióját.
Megállítják a liberalizációt
A kormány célja a liberalizáció megállítása, valamint a gyógyszertárak létesítésének és működtetésének újraszabályozása. A már működő helyeken dolgozó gyógyszerészek tulajdoni arányának növelése, továbbá a fiatalok tulajdonhoz jutásának támogatása pénzintézeti hitelkonstrukciókkal valósítható meg, ám ennek részleteiről nem szól az előterjesztés. Alkotmányossági vizsgálatot igényel, hogy a már működő gyógyszertárak esetében az új előírások hogyan alkalmazhatók – ismeri el a minisztérium.
Változnának a méltányossági gyógyszerár-támogatás szabályai is. Az egészségbiztosító a tb-támogatásba még be nem fogadott gyógyszerek, tápszerek és gyógyászati segédeszközök árához méltányosságból támogatást nyújthat. A 2010. május 1-jétől hatályos rendelkezés azonban szigorította ennek szabályait. Így nem nyújtható támogatás olyan termékhez, amelynél az előző tizenkét hónapban a méltányosság alapján kezelt betegek száma elérte az 50 főt. Ezt a szabályt törölnék el most. Az említett szabály alkalmazása ugyanis súlyos gondot okoz, hiszen vannak olyan medicinák is ebben a körben, amelyek nem helyettesíthetők más, hazánkban forgalomban lévő orvossággal.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint több ilyen betegcsoportnál is meghaladja az 50 főt az érintettek száma, így a jelenleg hatályos szabályozás szerint ők 2011. május 1-je után nem kaphatnának méltányossági támogatást. Kezelésük a továbbiakban már csak a gyógyszer teljes árának megfizetése mellett volna lehetséges. Ez a módszer méltánytalan az érintettekkel szemben – olvasható az előterjesztésben. Az 50 fős korlátot eltörölnék a gyógyászati segédeszközöknél is. Változás lesz továbbá az is, hogy a méltányossági jogcímen kiszolgált eszközöknél lehetővé válik a jótállási időn túli, de a kihordási időn belüli meghibásodások támogatással történő javítása.
Változó vények
A javaslat tartalmazza a központi idegrendszer működését befolyásoló szerek közé sorolható mefedron felvételét a visszaélés szempontjából veszélyes új szerek listájára. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi időben egyre elterjedtebb partidrogot, a mefedront kábítószerré minősítik.
A módosítással pontosítanák a vényen feltüntetendő adatok körét is. A három éven aluli gyermekeknél a recepten fel kellene tüntetni a születési évet és a hónapot is, egyéb esetekben elegendő a születési év megjelölése. Változna a gyermekgondozási segély mellett munkát végzők táppénzének megállapítása is.