Újraélesztett egészségügy, Gyógyuló Magyarország, Semmelweis-terv az egészségügy újjáépítésére címmel tett közzé vitairatot az egészségügy megmentésére a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) – jelentette be tegnap egy szakmai konferencián Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár. Az anyagot bárki elolvashatja, aki regisztrál az [email protected] oldalon. Szócska úgy fogalmazott: a vitairat alapelveket tartalmaz, s elsősorban a szakmai közvéleménynek szól. – A javaslatok egy része már szerepel a nemrég napvilágra került egészségügyi salátatörvényben – tette hozzá. Így még az idén elfogadhatja a parlament például a patikaliberalizáció visszafordítására, vagy a súlyponti kórház kategóriájának és törvényben rögzített kapacitásának megszüntetésére vonatkozó elképzelést.
Szócska számos elemét kiemelte a vitairatnak a tegnapi konferencián, de részleteket szinte egyik javaslatról sem közölt. Mint mondta: konszolidációs menedzsmentteameket alakítanának, amelyek követnék az egészségügyi intézmények konszolidációs intézkedéseit. Állami és nagytérségi egészségügyi szervezési központokat is felállítanának, amelyeknek a betegutak szervezése lesz az alapvető feladata. Lazítanák, majd fel is számolnák a teljesítményvolumen-korlátot. Számos ponton beavatkoznának az alapellátásba: felgyorsítanák az átképzést, csökkentenék az adminisztrációt, részleges teljesítményfinanszírozást alkalmaznának, s támogatnák a praxisközösségek működését. Leírják a szervezett új, állami egészségügyi vezetési rendszert és újra gondolják az ellátás szintjeit. Egyes ellátási formákat központosítanának. Sürgősségi akadémiát is létrehoznának a mentőszolgálat és az egyetemek közreműködésével. Egységes irányítási és ellenőrzési rendszert vezetnének be a betegszállításban. Fontos cél a szakemberek pályán és itthon tartása is. Az életpályamodell részeként többlépcsős, kiszámítható jövedelemstruktúrát dolgoznának ki, ám ennek részéleteiről egyelőre semmit sem mondott az államtitkár. Javítanák a részmunkaidős foglalkoztatást. Bevezetnék az „egészségügyi dolgozók kártyáját”, amellyel az érintettek számos kedvezményre lennének jogosultak. Felszámolnák a képzés-szakképzés területén tapasztalható teljes zűrzavart. A jövőben hivatalosan tárgyalnának azokkal az önkormányzatokkal, amelyek azt szeretnék, hogy egészségügyi intézményük kerüljön állami működtetésbe. Arról azonban nem mondott semmit Szócska Miklós, hogy hány ilyen helyhatóság lehet, s mi lehet a viszszaállamosítás feltétele.
A konferencia szünetében számos szakember azt fogalmazta meg, hogy az ágazat megmentésére ez a javaslatcsomag biztosan nem elegendő. Ahhoz, hogy nagyobb horderejű, az ellátórendszer struktúráját is érintő átalakításokat tegyenek, többletforrásra és nem utolsósorban egyértelmű kormányzati irányra lenne szükség. Ezeknek azonban egyelőre nyomát sem látni – mondták.
Szócska Miklós úgy fogalmazott: míg 2010 a túlélés éve volt, 2011 a fenntartható átrendeződésé lesz. A következő még valóban nem a megváltás esztendeje lesz – tette hozzá.
Mikola István, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának fideszes elnöke szerint senkinek ne legyen illúziója, 2011 is a túlélés éve lesz. A jövő évi költségvetés csak erre ad lehetőséget, a konszolidációra nem. A büdzsé tervezetében csak annyiból kapott prioritást az egészségügy, hogy nem vontak el tőle forrásokat – szögezte le. A korábbi egészségügyi miniszter kiváló, akadémikus programnak nevezte a vitairatot, de hozzátette: hiába hangzott el Szócska Miklós előadásában oly sokszor az egészségügyi konszolidáció kifejezés, annál a 27,5 milliárd forintnál – amit év végén kap pluszforrásként az ágazat – nagyságrendekkel több kell. Feltőkésítésre lenne szükség, de ennek most nyomát sem látni. Talán 2013 után jöhet majd egy „elrugaszkodás” ezen a téren – tette hozzá. Nincs egyetértés a tárca és Mikola István között az állam szerepvállalásának kérdésében sem, a fideszes politikus ugyanis nagyobb állami befolyást tartana kívánatosnak.
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját