Török menetelés Brüsszel felé

Mesut Özil a törökök európai integrációnak kiváló példája. Láthatjuk, hogy Törökország így is részt vehet Európa alakításában – mondta lapunknak adott interjújában Egemen Bagis a török származású, de német válogatott futballistáról. Törökország EU-ügyekért felelős minisztere szerint ők megoldhatnák az unió gondjait, csak ehhez Brüsszelnek is rá kell ébrednie, hogy szüksége van a keleti országra.

2010. 11. 14. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Fel, nyugatra! – szólt az amerikai telepesek jelmondata a XIX. század közepén. Egemen Bagis szerint ez jellemzi a törökök évszázados törekvését is, akik Közép-Ázsiából Anatóliába jutottak, majd tovább meneteltek. „Egykor Bécsig mentünk, most Brüsszelig akarunk eljutni – ezúttal békés úton”, mondta a miniszter. Törökország célja részt venni az Európai Unióban, amely Bagis szerint az „emberiség legnagyobb békemissziója”. No persze kérdés, hogy Törökország felvétele mikor és hogyan történhet meg, hiszen látható, hogy az Európai Unió tagállamai legalábbis megosztottak a kérdésben. Ankara jelenleg tagjelölt, a csatlakozási tárgyalások pedig állandóan elakadnak, csak egy fejezetet tudtak lezárni, pedig az eltökéltség évtizedek óta töretlen. Egemen Bagis azonban bizakodó. „Nem vesznek fel minket csak azért, mert kedves fickók vagyunk. Szükségünk van egymásra” – állította. Bagis szerint az Európai Unió épp energiaválságot él át, ezen pedig Törökország tud segíteni, hiszen az igényelt energia 70 százalékát Törökországon keresztül tudja beszerezni. Állítása szerint a Nabucco gázvezeték sokat segíthetne az ilyen gondokon. Igen ám, de a tervezett összeurópai gázvezetékből eddig semmi sem épült meg, a politikai támogatás sem nevezhető egyöntetűnek az uniós államokon belül, s az sem biztos, hogy ki biztosítaná a szükséges gázmennyiséget. Bagis is úgy látja, a Nabucco ugyan nagyon fontos tervezet, de önmagában nem elegendő. „Napról napra új tervek születnek, néha egészen furcsák is. Valaki azt vetette fel, hogy a földgázt alakítsuk át folyékony gázzá a Fekete-tenger partján, hajókon szállítsuk át a túlpartra, ahol visszaalakítjuk, majd csővezetéken szállítsuk el. Jó ötlet, de az ára nem biztos, hogy megfelelő lesz” – mutatott rá az elképzelés fő buktatójára a miniszter. Aki ugyanakkor nem zárta ki, hogy ha elkészül a Nabucco – vagy egy más gázvezeték –, abban akár iráni gáz is lehet. „Miért ne? Nem tudjuk, hogy tíz év múlva milyen lesz a világpolitika, hogyan kezelik majd Iránt” – fogalmazott Egemen Bagis. Példaként megemlítette, tíz évvel ezelőtt Törökországnak csapatokat kellett küldenie a szíriai határra, mivel a túloldal a Kurdisztáni Munkáspárt terroristáit támogatta. Mára már nemcsak a katonák távoztak, de a vízumkötelezettséget is eltörölték Szíriával szemben. Az Iránból Európába gázt szállító vezeték ötlete ma is él a sok tervet látott térségben. Teherán jelenleg ezt támogatja a Nabucco vagy az orosz Déli Áramlat csővezetékkel szemben, ám az Európai Unió szankciói miatt jelen pillanatban politikai okokból a Perzsa Vezeték felépítésének nincs realitása. Bagis szerint az sem járható út, hogy feladják az uniós tagságot Iránért cserébe. „Arra próbál rávenni, hogy feladjuk terveinket? Nagyon sokan vannak, akik ezzel próbálkoznak, de nem járnak sikerrel” – mondta Törökország uniós főtárgyalója egy félmosollyal, majd rámutatott, bár Ankara és Teherán között valóban jók a kapcsolatok, a jelenlegi EU-tagországok többsége sokkal szorosabban kötődik a perzsa államhoz, mint hazája. Németország jelenleg Irán legnagyobb kereskedelmi partnere, több mint 12 ezer német cégnek van valamilyen módon képviselője a perzsa államban. Olaszország kiterjedt kulturális és kereskedelmi kapcsolatokat ápol Iránnal, és több európai olaj- és gáztársaság kutat iráni mezőkön.
Egemen Bagis nemrég nyílt levélben fordult Németország török közösségéhez, amelyben arra kérte ottani honfitársait, hogy tanulják meg befogadó országuk nyelvét, járassák gyerekeiket iskolába, legyenek a társadalom megbecsült tagjai. Bagis szerint ez fontos, hiszen Törökország segíteni tud Európa másik nagy baján, az elöregedésen is. Az Európai Unió lakóinak átlagéletkora 42 év, míg Törökországban csak 28. „Fiatal, dinamikus és jól képzett munkaerővel rendelkezünk, amely Európa segítségére siet” – mondta Bagis, hozzátéve, az európai integrációs problémákon is segíthet Ankara, mivel szavuknak nagy súlya van a bevándorlók körében. A jó példa pedig adott: Mesut Özil. A Németországban született török származású futballista a legutóbbi focivébén robbant be a köztudatba, a török sajtó meg sem említi, hogy a fiatalember valójában a német színeket képviseli. Bagis szerint ez nem is probléma. „Mesut Özilre nagyon büszke vagyok. Ha minden EU-tagországban lenne egy belőle, sokkal könnyebb dolgom volna” – mondta nevetve, majd hozzátette, ha németek milliói, köztük az államfő és Angela Merkel kancellár is ujjong az ő fiuk láttán, az azt jelenti, valamit hozzátettek a befogadó ország sikeréhez. „Még annak a góljának is örültem, amelyet a török válogatott ellen szerzett. Ő az integráció sikerességének egyik bizonyítéka. Törökország ilyen és hasonló módon is részt vehet majd Európa alakításában” – szögezte le a miniszter.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.