A bankoknál maradtak az eurómilliárdok

A gazdasági válság következtében szétvert kelet-európai kisvállalkozásoknak szánt, milliárd eurós nagyságrendű uniós készpénzt a közvetítő bankok maguknak halmozták fel – az uniós ügyekre szakosodott Eubserver.com szakportál ezzel a drámai kezdőmondattal számolt be a prágai Bankwatch, a bankok átláthatóságát szorgalmazó csoport új jelentéséről.

2010. 12. 19. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az anyagból kiderül, hogy 2008 és 2010 júniusa között a magyar, a lengyel, a cseh és a szlovák kis- és középvállalatok csupán 0,001 százaléka kapott az EU által nekik szánt pénzből. Az összesen 15 milliárd eurót azért juttatták a bankoknak, mert 2008-ban kiderült, hogy a kis- és középvállalkozások a hitelezéseket is érintő válság miatt piaci alapon nem tudtak kölcsönhöz jutni. A gyorssegélyt elsődlegesen az Európai Beruházási Bank (EIB) szervezte oly módon, hogy a pénzt hitelösszegeket közvetítő intézményeknek – legnagyobb részben kereskedelmi bankoknak – utalta át, amelyektől azt várták, a számukra elküldött forrásokat saját összegeikkel kiegészítve adják tovább a kisvállalkozásoknak.
*
A Bankwatch december 8-i jelentése szerint azonban egyáltalán nem ez történt. A közvetítő kereskedelmi bankok stoppolták a pénzt, saját készpénzállományukat növelték vele, és nem továbbították azoknak, akiknek az unió azt szánta. Hitelt annak ellenére sem nyújtottak, hogy egyes bankoknak több mint két évük volt az összegek kölcsönzésére – írja a jelentés. Az EIB által rendelkezésre bocsátott 15 milliárd eurónak eddig csak a 69 százalékát adták tovább, de ez is csak „optimista” számítás – állítják a jelentés készítői. Magyarország és Lengyelország esetében ráadásul az a fura helyzet állt elő, hogy 2008-ban és 2009-ben az EIB készpénzéből mind kisebb számban továbbították a kölcsönöket.
A jelentés egyik táblázata bankokra lebontva mutatja be az általános kölcsönök nagyságát és azt, hogy ebből mennyit, hány esetben kölcsönöztek. A táblázatban szereplő Magyar Külkereskedelmi Bank csupán két esetben adott kölcsönt, és a két hitelösszeg átlagos nagysága 10 millió euró volt. Összehasonlításként a szlovák Unicredit Leasing Slovakia GL például 1407 esetben nyújtott átlagosan 49 751 euró értékű kölcsönt.
A Bankwatch szerint valószínűnek, hogy a közvetítő bankok szigorították hitelfeltételeiket. E bankok nehezen jutottak olcsó pénzhez, és így az EIB-től kapott összeg jelentősen segített likviditási helyzetükön. A jelentés szerint a közvetítő bankok a lehető leghosszabb ideig akarták maguknál tartani az uniós forrásokat. Maga a csomag célja az volt, hogy a gazdaság kis- és középvállalkozási szektorát ösztönözze, de ehelyett a közvetítőket ösztönözte. Noha a jelentés a kelet-közép-európai térségre összpontosít, a jelek arra mutatnak, meglehetősen hasonló helyzet alakult ki Európa nyugati felének egyes országaiban is. Írországban például a helyi cégek szintén alig részesültek az EIB által a közvetítő bankokon keresztül elindított összegekből. A jelentéstevők megjegyzik azt is, több hitelfelvevő vállalkozás panaszkodott arra, hogy a kölcsönöket túl drágán adták.
A jelentés azt is megállapítja, hogy 30 globális kölcsönből csupán négyet juttattak el maradék nélkül kis- és középvállalatoknak. Ami Magyarországot illeti, egy 20 millió eurós globális kölcsönöszszeget csupán két egyéni vállalkozás kapott meg. A statisztikai adatok szerint az Európai Unióban összesen 20,7 millió kis- és középvállalkozás működik, amelyeknek tehát elenyésző hányada részesülhetett csak az ösztönzési csomagban.
A jelentés kitér több térségi bank esetére. Így a magyarországi Volksbank Hungary GL II a gazdasági válság kirobbanása idején, 2008. november 14-én kapott 30 millió euró összegű globális kölcsönt. Ennek ellenére e banktól 2010. júniusig csupán egyetlenegy kisvállalkozás kapott kölcsönt. De a magyarországi CIB GL III se tudott eddig „túladni” az EIB-től kapott kölcsönösszegen annak ellenére sem, hogy azt még korábban utalták át neki.
A jelentés azt a kérdést is felteszi, vajon az EIB, amelyik célzott módon közvetlen segítséget tud nyújtani a szükséget szenvedő szektoroknak Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában és Olaszországban, miért nem képes ugyanerre Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország esetében.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.