A kis hitvány korszak

Szerencsés Károly Eltékozolt évtized című könyvét a Kairosz Kiadó adta ki a karácsonyi könyvvásárra, a történettudóssal Ókovács Szilveszter, a Duna TV vezérigazgatója beszélgetett a napokban a hegyvidéki Barabás-villa vincellérházában. A szerzőnek két egykori egyetemi tanítványa, Máthé Zsuzsa történész és Novák Tamás, a Biszku Béláról készített dokumentumfilm rendezője segített a szellemidézésben.

2010. 12. 22. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szerencsés Károly Ókovács Szilveszter kérdésére válaszolva azt mondta, hogy nincs a világon olyan átfogó történeti elemzés, amely a teljesség igényével tudná megfejteni egy korszak minden titkát. Ahány ember, annyiféle értelmezés. A hetvenes évek derekán született Máthé Zsuzsa például akkor világosodott meg, amikor megtudta, hogy azért nem kaphatja meg jó tanuló létére az iskola legnagyobb kitüntetését, mert nem munkás-paraszt származású. Eltékozolt évek voltak ezek, a langyos semmittevés akár kellemesnek is tűnhetett, de hitelesen fogalmazta meg a lényeget Nagy László Gyászom a Színészkirályért című verséből az a mondat, „hogy ekkora alázat már gyalázat”. Vagy Bereményi Géza és Cseh Tamás dala Valóság nevű nagybátyánkról, aki távozott. Máthé Zsuzsa szerint e korszak a problémák szőnyeg alá söprésével, a nemzet súlyos gondjainak alattomos elodázásával a történelem egyik legkárosabb rendszere volt, amelynek örökségétől most próbálunk először komolyan megszabadulni.
Novák Tamás, a Biszku Béláról szóló dokumentumfilm rendezője is veszélyesnek tartja az élő kádári örökséget. Szerinte áttételes értelemben akkor kapta meg az első indíttatást arra, hogy filmet készítsen a ma is büntetlen Biszku Béláról, a megtorlás és a hetvenes évek meghatározó alakjáról, amikor egyszer hazajött az óvodából, s elújságolta: „Apa, az óvó néni azt mondta, hogy van egy másik édesapám is, mégpedig Lenin elvtárs.” Ekkor az apa megfogta a fia kezét, s kijelentette, hogy most felnőttnek fogja tekinteni: „Lenin egy szörnyű diktatúra kalandor megteremtője volt, az embertelen terror ma is megnyomorítja Magyarországot, ám ha erről bárkinek is beszélsz, édesapádat – mert én vagyok az egyedüli édesapád – börtönbe csukják.” Mint emlékezett, ekkor érezte meg először, mi is az igazi Kádár-korszak.
Szerencsés Károly úgy foglalta össze könyvének üzenetét: téves azt hinni, hogy a véres és aljas Rákosi-korszak, majd az 1963-ban lezárult gyilkos Kádár-korszak után a diktatúra megpuhult. Csak differenciáltabb eszközöket alkalmazva tett tönkre életeket. A szocializmus akkor sem hozott volna fölvirágzást a nemzet számára, ha nem megy tönkre gazdasági értelemben. Ugyanis nemcsak a gyakorlati, hanem az embereket a hitüktől, a vallásuktól, a hazájuktól alattomosan megfosztó eszmei szocializmus is hamis, mint az egész semmi kis hitvány korszak, a hetvenes évek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.