Brüsszelben kerülik a válaszadást

(Brüsszel)

Kérdéseket tettünk fel Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa hivatalának azzal kapcsolatban, hogy bírálta a budapesti kormány magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos terveit, a nyugdíjalapokban lévő vagyon folyó kiadásokra való fordításának szándékát, a második pilléres nyugdíjreform visszafordításának módját és az intézményi kereten végrehajtott, illetve tervezett változtatásokat.
Megkérdeztük: mivel a biztos bírálta, amiért a magánnyugdíjrendszerben a maradás és az állami nyugdíjrendszerbe a visszatérés „nem annyira szabad”, emlékeztetné-e Olli Rehn lapunk olvasóit arra, hogy az Európai Bizottság kifogásolta-e a választási szabadság teljes hiányát, amikor korábban a magyar kormány kényszerítette az embereket a magánnyugdíjrendszerbe lépésre. Megkérdeztük azt is, hogy a bizottság a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején bármikor is adott-e hangot a mostanihoz hasonlóan „aggodalmának”, amikor azon kormányok gazdaságpolitikája soha nem látott gazdasági hanyatláshoz, tömeges munkahelyvesztéshez, milliók elszegényedéséhez, igen nagy számú magyar gyermek éhezéséhez vezetett.
Mivel a bizottság – mint eddig minden esetben, amikor hasonló, nem technikai jellegű kérdéseket tettünk fel – a választ halogatta, a válaszadási szünetet kihasználva feltettük még azt a kérdést is, hogy egyetértenek-e Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter időközben tett bírálatával, amely szerint a bizottság őszi előrejelzése gyanús, hiszen az Európai Bizottság korábban már két hamisításban is részt vett, jóval szebbé kozmetikázva a korábbi szocialista kormányok esetében várható gazdasági teljesítményt.
Amadeu Altafaj-Tardio Rehn szóvivője végül válaszolt, de nem a kérdéseinkre. Amikor a glasznoszty meghirdetése előtti szovjet KGST-időkre emlékeztető válaszról megkérdeztük, az a konkrét kérdésekre vonatkozik-e, a szóvivő ezt írta: a megjegyzések nem konkrét válaszok, hanem álláspontjuk kifejtése. Rehn hivatala „válaszában” többek között kifejtette: „A bizottság gazdasági előrejelzésének pontossága és szakmaisága széles körben elismert és azt szakértők és pénzügyi intézmények világszerte nagyra tartják. Ami a Magyarországra vonatkozó előrejelzést illeti, az tükrözi a lakossági fogyasztás ösztönzését és a tervezett adómérséklésekből származó beruházást, valamint a külföldi közvetlen beruházásokból várt lökést.”
Publicisztika a 7. oldalon