Belgium válságrekordja

194 napja gyűrik egymást a belga politikai élet tagjai, hogy létre tudjanak hozni egy olyan kormányt, amely az ország vezetésére is képes lehet. A féléves huzavona miatt azonban egyre többen dobják be a törölközőt, mondván, Belgiumnak nincs jövője.

2011. 01. 02. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bart de Wever, a flamand nacionalisták (N-VA) vezetője fél évvel ezelőtt még boldogan pezsgőzött választási győzelmét ünnepelve, manapság pedig már a Spiegelnek adott interjújából idézik: „A szükséges reformokat a vallonok, főleg a legerősebb párt, a szocialisták ellenzik. Belgium már nem működik. Belgium megbukott!” A flamand politikus szerint sem a sör, sem a foci nem egyesíti már az ország népét, sőt még a király sem, s inkább köztársaságban élnének szívesen. A cikk érthetően nagy botrányt okozott Belgiumban, ám ma már elhanyagolható azoknak a száma, akik szerint feloldható az ellentét nagyobb strukturális reformok nélkül. A jelenlegi, hatalommegosztáson alapuló irányítás azonban gyakorlatilag kizárja a kompromisszumkényszert, s mindkét nagy országrész – Flandria és Vallónia – saját vezetőt választ, akik a másik közösség rovására érvényesítenék érdekeiket.
Mivel széles jogkört meghatározó jogosítványaikat sem a flamandok, sem a vallonok nem akarják kiadni a kezükből, elképzelhető egy új választás kiírása, amely azonban nem tudná megoldani a problémákat, mivel a választások óta nem változott sokban a szavazók pártpreferenciája, azaz Flandriában az N-VA, Vallóniában pedig a szocialisták győznének. Az új választás kiírása pedig Belgium végét jelentené egybehangzó vélemények szerint, egyúttal hozzátéve, hogy egyre kevesebben sírnának a közös állam után. Az ezt megelőző rekordkrízis nem olyan régi, a 2007-es választást követően alakult ki, épp tegnap ünnepeltük az ideiglenes kormány megalakulásának harmadik évfordulóját. Akkoriban sok politikus tiltakozott a soha nem látott hosszúságú krízis ellen, s többen azt mondták, mivel az eurózónában nem a nemzetek döntik el a fizetőeszköz értékét, a közös pénz miatt nem kényszerülnek megegyezni a belga pártok. Ez a helyzet most is fennáll, ahogy azt is érdemes megjegyezni, hogy Belgium kormány nélkül vitte végig az elmúlt fél évben az Európai Unió soros elnökségét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.