Bart de Wever, a flamand nacionalisták (N-VA) vezetője fél évvel ezelőtt még boldogan pezsgőzött választási győzelmét ünnepelve, manapság pedig már a Spiegelnek adott interjújából idézik: „A szükséges reformokat a vallonok, főleg a legerősebb párt, a szocialisták ellenzik. Belgium már nem működik. Belgium megbukott!” A flamand politikus szerint sem a sör, sem a foci nem egyesíti már az ország népét, sőt még a király sem, s inkább köztársaságban élnének szívesen. A cikk érthetően nagy botrányt okozott Belgiumban, ám ma már elhanyagolható azoknak a száma, akik szerint feloldható az ellentét nagyobb strukturális reformok nélkül. A jelenlegi, hatalommegosztáson alapuló irányítás azonban gyakorlatilag kizárja a kompromisszumkényszert, s mindkét nagy országrész – Flandria és Vallónia – saját vezetőt választ, akik a másik közösség rovására érvényesítenék érdekeiket.
Mivel széles jogkört meghatározó jogosítványaikat sem a flamandok, sem a vallonok nem akarják kiadni a kezükből, elképzelhető egy új választás kiírása, amely azonban nem tudná megoldani a problémákat, mivel a választások óta nem változott sokban a szavazók pártpreferenciája, azaz Flandriában az N-VA, Vallóniában pedig a szocialisták győznének. Az új választás kiírása pedig Belgium végét jelentené egybehangzó vélemények szerint, egyúttal hozzátéve, hogy egyre kevesebben sírnának a közös állam után. Az ezt megelőző rekordkrízis nem olyan régi, a 2007-es választást követően alakult ki, épp tegnap ünnepeltük az ideiglenes kormány megalakulásának harmadik évfordulóját. Akkoriban sok politikus tiltakozott a soha nem látott hosszúságú krízis ellen, s többen azt mondták, mivel az eurózónában nem a nemzetek döntik el a fizetőeszköz értékét, a közös pénz miatt nem kényszerülnek megegyezni a belga pártok. Ez a helyzet most is fennáll, ahogy azt is érdemes megjegyezni, hogy Belgium kormány nélkül vitte végig az elmúlt fél évben az Európai Unió soros elnökségét.
origo.hu
Öt erős állítás a KEHI-jelentésből: így vezette Magyar Péter a Diákhitel Központot
