Hivatalos aggódók Európában

Ugyanazt a hivatalos rettegést érzem a mostani tiltakozóknál, mint 2000-ben Ausztria esetében – mondta lapunknak a magyar médiatörvényt érintő tiltakozásról Michael Gahler. A német EP-képviselő, az Európai Parlament külügyi bizottságának tagja rámutatott, a szólásszabadságért aggódók úgy formálnak véleményt, hogy még csak a törvény szövegét sem ismerik.

Konrádnak eszébe jutottak a nácik. A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) 1933-as hatalomra jutására emlékezteti Konrád Györgyöt a Fidesz kormányzása – erről a Berliner Zeitungban beszélt a 77 éves író. Elmondta azt is, hogy Magyarországon most megpróbálják érvényteleníteni mindazt, amit a sajtószabadság 1989-es bevezetésével elértek. Az új médiaszabályozás szerinte durva cenzúraintézkedés, amelynek nyomán rémuralomról valószínűtlen beszélni, de demokráciáról sem lehet. A Financial Times egyik pénteki, internetre feltett cikkében arról számolt be, hogy az Európai Bizottság alelnöke, Neelie Kroes levelet írt Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek, amelyben kéri, küldje el neki a médiára vonatkozó jogszabály teljes szövegét. – Magyarország újonnan elfogadott médiatörvénye akár szűk korlátok közé is szoríthatja a sajtószabadságot – erre már az Amnesty International figyelmeztet. A szervezet szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság túlzott hatalma is aggodalomra adhat okot. A Neue Zürcher Zeitung am Sonntag azt írta, „Magyarországon egy kétharmados többséggel kormányzó párt szisztematikusan megcsonkítja a jogállam ellenőrző szerveit. És az EU-tól alig érkezik több, mint zavart hallgatás.” – Jobb esetben az EU a színfalak mögött munkálkodik. De az is lehetséges, hogy a hallgatás egyszerűen a gazdasági realitásokat tükrözi – áll a dpa szerint a cikkben. Manfred Grund, a CDU parlamenti frakciójának igazgatója szerint felületes pártpolitikai álláspontokat hallani a magyar médiatörvénnyel összefüggésben. – Mindezt Európa érdekében is be kell szüntetni – mutatott rá. (MN)

Egyikünk sem látta még a törvény szövegét, így feltétlenül óvatosan kell ebben az ügyben nyilatkozni. Akik aggodalmukat fejezték ki a jogszabály egyes elemei miatt, azoknál szerintem nagyon meghatározó, hogy politikailag hol is állnak – mutatott rá Michael Gahler. Hozzátette, amikor a baloldal egyes alakjai, mint Daniel Cohn-Bendit vagy Martin Schultz tiltakoznak a törvény ellen és fehéroroszországi jellegű elhajlást vizionálnak, az valószínűleg a magyar ellenzék véleményéhez hasonlatos. Gahler elmondta, ez a „hivatalos rettegés” arra emlékezteti, amikor egyesek Ausztria ellen 2000-ben szankciók bevezetését szorgalmazták pusztán azért, mert rosszat feltételeztek a kormányra került pártról, miközben a szóban forgó Szabadságpárt semmit sem tett, amiért bírálni kellett volna. Az Európai Néppárt frakciójának szóvivője leszögezte, biztos abban, hogy a magyar kormányzó pártok nem akarják megkurtítani a szabadságjogokat, szerinte „valószínűleg ez egy nagy különbség az én meglátásom és egyes megszólalók között”. Ugyancsak felhívta a figyelmet arra, hogy a több újságban megjelent, a magyar sajtószabadságért aggódó cikkek szerzői szintén nem látták a kérdéses törvény szövegét. Nagy segítségnek nevezte ugyanakkor azt a magyar igazságügyi minisztérium által kiadott dokumentumot, amely 16 oldalon foglalja össze a jogszabályt és összhangba hozza más európai országok hasonló rendelkezéseivel. Gahler szerint nagy kérdés, vajon a most felállított testület, a médiahatóság tagjait a miniszterelnök személyesen választja ki, vagy az Országgyűlés szavaz róluk.
– Ha ez utóbbiról van szó, és ott kétharmados többsége van a Fidesznek, akkor nem lehet bírálni ezt a pártot csak azért, mert ilyen sok képviselőt küldhetett a parlamentbe. Az talán az előző kormány hibája, mert ilyen rosszul kormányozta az országot, vagy mondjuk – teljesen nonszensz módon – a magyar népet érheti a bírálat, mert a Fideszre szavaztak – mutatott rá Gahler.
A szóvivő úgy vélte, a magyar kormány által kiadott magyarázó dokumentum egyelőre nem ismert Európa-szerte, és a kabinet feladata az, hogy egyértelművé tegye a médiatörvény rendelkezéseit. – Minél előbb, annál jobb. Mivel pedig biztos vagyok abban, hogy ez meg fog történni, senki sem tudja megzavarni a magyar uniós elnökség nyitányát – mondta Gahler.