Kísértetszálló a Svábhegyen

A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. nyugdíjalapja felépíttette a harmincas években, a kommunista hatalom államosította a negyvenes években, a kilencvenes években a posztkommunista Horn-kormány átadta a posztkommunista ifjúsági szervezet által gründolt cégnek, most egy zavaros hátterű társaságé a svábhegyi szálloda. Volt Golf, volt Vörös Csillag, volt Panoráma a neve. Most itt található a libériai konzulátus. A földhivatali tulajdoni lap szerint az ingatlan 300/370-ed része az offshore tulajdonban levő Panoráma Szálloda Rt., 35/370-ed része Nagy Károly, 35/370-ed része Nagy Éva nevén szerepel. Az ORFK 2005. április 25-én zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedést rendelt el Nagy Károly tulajdonrészére, majd az év szeptemberében bűnügyi zárlat alá vették 30 millió forint értékben. Nagy az úgynevezett brókerügy XIX. rendű vádlottja.

A tizenkilencedik. Nagy Károly az úgynevezett K&H-per XIX. rendű vádlottja. A Fővárosi Bíróság bűnpártolás és társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás miatt marasztalta el. A 2008. augusztus 28-án kihirdetett ítéletben a bíróság halmazati büntetésül 1 év négy hónapos, 2 éves próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztéssel és 30 millió forint vagyonelkobzással büntette a vállalkozót. (Az elsőfokú eljárást azonban újra kellett kezdeni, így Nagy továbbra is XIX. rendű vádlottja a brókerügynek.) Nagy egyike volt azoknak, akiket az elsőrendű vádlott, Kulcsár Attila vallomásában az úgynevezett kiemelt ügyfelek között úgy nevezett meg, mint akinek tudomása volt minden, a vádban szereplő ügyletről, és azokból haszna is származott. Nagy Károly a bíróság előtt azt vallotta, hogy jóhiszemű ügyfél volt, és nem tudott a törvénysértő tranzakciókról. A vádlott az eljárásban felbukkant, a folytatólagos sikkasztásban közreműködő egyik offshore cég, az Ashmore Ltd. kézbesítési megbízottja, valamint a Libériai Köztársaság tiszteletbeli konzulja volt. A cég tulajdonában állt az ugyancsak VIP-ügyfélnek számító Autó-Danubia Kft. és a Panoráma Szálloda és Vendéglátó Rt. is. (S. P.)

Szendy Károly polgármester adta át 1939 márciusában a Beszkárt (Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt.) nyugdíjalapja Széchenyi-hegyi Golf Szállóját. A Beszkárt azzal a céllal építtette ide a vendéglőt-szállodát, hogy növelje a Széchenyi-hegyre kirándulók számát, ezáltal pedig a fogaskerekű forgalmát. Az épületet Bereczky László tervezte az erdélyi magyar építő- és népművészet elemeinek felhasználásával. Az építész így nyilatkozott a korabeli Vállalkozók Lapjában: „A vendégszálló nem középkori, hanem modern stílusban épül, kilátótoronnyal, modern alaprajzzal és korszerű berendezéssel. Emellett mind külsején, mind belső kiképzésében az erdélyi magyar építő- és népművészet elemeinek felhasználásával. A szállórész az első emeleten foglal helyet, természetesen a szükséges számú fürdőszobával, korszerűen, higiénikusan berendezve, azonban mind a szálló, mind a vendéglő berendezésénél a polgári egyszerűség a vezérelv. Az épület képéből megállapítható, hogy ezen épülettel kultúrfölényünk semmi esetre sincs veszélyeztetve.” A korszerű épülethez a legjobb anyagokat használták fel – tudhatjuk meg a Vállalkozók Lapjának 1939. április 6-i számából –, s a munkálatokba a magyar iparosok legkiválóbbjait vonták be. A szállónak 23 szobája plusz vendéglője volt. A kilenc kétágyas, valamint tizenegy egyágyas szoba mindegyikét hideg-meleg vízzel, mosdófülkével, beépített szekrénnyel látták el, cseresznyefa bútorral rendezték be, a padlót tölgyfa parketta borította, és természetesen központilag fűtötték az egész épületet.
Iparművészeti értékű berendezési tárgyai közül megemlíthetjük Bieber Károly műlakatos kovácsoltvas csillárjait és lámpáit. Biebernek közismertek szép szarvas csillárjai, amelyeket a sportszálló vadásztermében csodálhattak meg a vendégek. Előkelőségében a szálló Mátyás király korára emlékeztetett, mivel Mátyásnak egykor vadászkastélya volt a Sváb-hegyen. Nem véletlenül díszítették a vendéglő éttermének és sörözőjének falait Molnár C. Pál festőművész freskói, amelyeket a királyi vadászatok ihlettek. A hallban Markup Béla szobrász bájos bronzkecskéje állt. Teraszairól, amelyeken ötszázan is elfértek, pompás kilátás nyílik, a kilátótoronyból pedig még lenyűgözőbb a főváros képe, mivel a szálló a Széchenyi-hegy legmagasabb pontjára épült.
Nevét a mellette lévő, 18 elütőhelyből álló golfpályájáról kapta, amely a legnagyobb volt a maga korában, és a legszebb Európában. A pécsi születésű Lauber Dezső többszörös bajnok, a golfozás hazai meghonosítója tervezte, fekvése és mesés panorámája miatt nem vetekedhetett vele más golfpálya a kontinensen. A közelben rendezték a Királyi Magyar Autóklub versenyeit is. A golfpálya 1948-ban megszűnt, mivel kettészelte az úttörővasút.
A szálló mindig telt házzal működött, a Színházi Élet egyik 1939. évi száma arról számolt be, hogy helyhiány miatt egy előkelő egyiptomi házaspár a portásfülkében kért menedéket egy éjszakára. De megfordult itt Teleki Pál miniszterelnök és a kor sok híres művésze is.
A bécsi döntés után ugrásszerűen megnövekedett a meggyarapodott ország idegenforgalma, ezért 1941-ben újabb tizennyolc szobával bővítették a szállodát. A Magyar Királyi Honvédség 1943-ban adó-vevőt épített a területére; a háború alatt a katonai elhárítás egyik főhadiszállásává minősítették. Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után gestapós és egyéb birodalmi hivatalnokok laktak a környékbeli luxus lakóházakban.
1948 után Vörös Csillag néven a kommunista hatalom által államosított szakszervezetek csúcsszervezete üzemeltette. 1982-ben feszített víztükrű medencét, valamint 54 luxusbungalót építettek hatalmas ősparkjának két hektárnál nagyobb területére. 1989-ben már a Hungar Hotels állami szállodalánchoz tartozott a szálló. Ekkor felújították, hét hónap alatt szinte teljesen átépítették, de az átépítés alatt is fogadott vendégeket. Júliusban Hotel Panoráma néven nyílt meg újra a volt Vörös Csillag. A négycsillagos szállodában 36 szoba – kilenc egyágyas, 26 kétágyas szoba és egy apartman – kapott helyet, fürdőszobával, színes televízióval, rádióval, telefonnal és minibárral ellátva. Az átépítés a magyar államnak 50 millió forintjába került 1989-ben. Az egyágyas szobákat akkor 70 márkáért, a kétágyasokat 100 márkáért adták ki.
Az Európa Tanács (ET) illetékesei 1992-ben döntöttek úgy, Krakkó és Pozsony helyett Budapest kap lehetőséget rá, hogy helyet adjon egy ifjúsági központnak. Az Antall-kormány által felkínált ingatlanmenüből az ET a Rózsadombon álló Hotel Ifjúságot tartotta a legmegfelelőbbnek. Ám 1993-ban kiderült a Hotel Ifjúságról, hogy bár az ingatlan állami tulajdonban van, a kormány mégsem rendelkezhet vele. Az épület a tulajdoni lapja szerint 1961-ben kisajátítással került állami tulajdonba, s a szálloda kezelője a KISZ-alapítású Express Utazási Iroda lett. A tulajdoni lapból az is megtudható: a KISZ önálló céget alapított Hotel Ifjúság Szálloda- és Étteremvállalat néven, 1988 januárjában pedig megkapta a hotel kezelői jogát.
A Hotel Ifjúság Szálloda- és Étteremvállalat 1990-ben is a KISZ-nél maradt. Igaz, „főhatósága” időközben megváltozott; az alapítói jogokat a fantom Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Demisz) gyakorolta, mint a KISZ jogutódja – tudható meg a vállalat különleges adataiból. A Hotel Ifjúság Szálloda és Étterem Rt. „egyszemélyes” részvénytársaság bejegyzését 1993. szeptember 23-án kérelmezte a cégbíróságon a fantom Demisz Gazdasági Iroda 280 millió forintos alaptőkével, amelyet a Hotel Ifjúság épületének értéke tett ki. Vajon puszta véletlen, hogy a kérelmet éppen akkor nyújtották be, amikor az ET a Hotel Ifjúságot választotta? Bizonyára az is véletlen egybeesés lehet, hogy 1993. szeptember 30. volt az a határidő, amikor a korábbi rendszerhez kötődő társadalmi szerveknek el kellett számolniuk a vagyonukkal, ám a Demisz budapesti szervezete a törvény szerint elfogadásra alkalmatlan vagyonelszámolást adott be. A cégbíróság még 1995 januárjában sem jegyezte be a Hotel Ifjúság Rt.-t, mert az állami vállalat részvénytársasággá alakításával nem birtokolható el állami tulajdon.
A Hotel Ifjúság Szálloda- és Étteremvállalat a Legfelsőbb Bírósághoz fordult 1995. február 6-án: rt.-kénti cégbejegyzését és egyben vállalatkénti törlését kérte. A vállalat elnöke ekkor Karl Imre MSZP-s, képviselő, az Országgyűlés gazdasági bizottságának tagja. A cég felügyelőbizottságának tagja, Kiss Péter volt Demisz-ügyvivő szintén a parlamentben ül, a BIT-lobbicsoport tagja. A Horn-kormány talál csereszállodát a Hotel Ifjúságért: a budapesti Széchenyi-hegy tetején álló, nyereséges Panorámát, amely a privatizáció előtt kikerült a Hungar Hotels-csomagból.
A cserét szentesítő kormányrendelet már hónapokkal előbb, 1994. szeptember 13-án megjelent (Magyar Közlöny, 1994/90.), az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) pedig 1995. március 17-én aláírta a csereszerződést a jogi értelemben továbbra sem létező részvénytársasággal (a cégbíróság nem jegyezte be az rt.-t).
A csereszerződést a pénzügyminiszter (Bokros Lajos) és a művelődésügyi miniszter (Fodor Gábor) is ellenjegyezte. A megállapodás szerint a csereszerződés tárgyai: a XII. kerületi, két hektár 229 négyzetméter területű telken lévő, 2719 négyzetméter szálloda, a Hotel Panoráma, valamint a II. kerületi, 6246 négyzetméter telken lévő, 5762 négyzetméteres Hotel Ifjúság. A földhivatali tulajdoni lap szerint a Hotel Panoráma a Hungária Szállodavállalat tulajdonába volt bejegyezve. A Hotel Ifjúság pedig a magyar állam tulajdonában szerepel, kezelője a Hotel Ifjúság Szálloda- és Étteremvállalat. A széljegyen ’95 januárjától a Hotel Ifjúság Szálloda- és Étteremvállalat tulajdonjogának bejegyzési kérelme áll, ám a földhivatal a szükséges engedélyek hiányában nem jegyezte be.
A kormányrendeletnek megfelelően tető alá hozott csereszerződésben mégis megtörténik a tulajdonjog-átruházás, az ÁVÜ a szerződés szerint a Hotel Ifjúság Rt. tulajdonába adja a Hotel Panoráma ingatlan 300/370-ed részének tulajdonjogát. A szerződés szerint a Panorámában marad a teljes berendezés, a felszerelések és tartozékok, amelyeknek becsült értéke 21 millió forint. Azokat az eszközöket, amelyek „a Hotel Ifjúság Rt. által az üzemszerű működés során a Hungar Hotels cégjelzése és emblémája miatt nem vagy csak korlátozottan használhatók fel 11 millió forintig, azaz 11 millió forint erejéig” érték nélkül adják át a demiszessé lett szállodának.
Egy másik pont még a Hotel Ifjúság Rt. kártalanításáról sem feledkezik meg, a „szegény” Hotel Ifjúság 15 millió forintot is kap a költözésre: „tekintettel arra, hogy a Hotel Ifjúság Rt. az ingatlanok elcserélése következtében jelentősen megváltozott körülmények között kénytelen fő tevékenységét tovább folytatni, ezenkívül az átköltözéssel kapcsolatban is költségek terhelik, amelyeknek egyszeri, de végleges kielégítéseképpen kártalanítási átalány címén az ÁVÜ e-50/28/ávü/94 számú határozata alapján 15 millió forintot fizet a Hotel Ifjúság Rt.-nek, mely magában foglalja valamennyi felmerült és jelen ügylettel kapcsolatos, más pontban nem említett felmerülő költségét”.
Az ÁVÜ kijelenti, hogy a Panoráma korábbi üzemeltetője által az utazási irodákkal az 1995. évre megkötött szerződéseket, valamint szállodai és éttermi rendeléseket átadja a demiszes szállónak azzal a magyarázattal, hogy 1995. január 4. és március 31. között, a költözés idején elmaradt bevételkiesését csökkentse.
A kormányrendeletben előírt feladat végrehajtása érdekében az ÁVÜ vállalja azt is, hogy a Hotel Ifjúság Rt.-nél felmerülő adót és illetékeket megfizeti.
A Legfelsőbb Bíróság ítélete alapján a cégbíróság 1996. október 7-én jegyezte be a cégjegyzékbe a Panoráma Szálloda Rt.-t a Hotel Ifjúság jogutódjaként. A cég egyedüli részvényese a Demisz Gazdasági Iroda. Ilyen nevű szervezet azonban sem a cégbíróságon, sem az alapítványok és társadalmi szervezetek között nem szerepelt sem akkor, sem most.
Mindössze két év múltán, 1998. március 5-én a Demisz a Panoráma Szálloda Rt. részvényeit teljes egészében átruházta az Autó-Danubia Kft.-re, amelynek a tulajdonosa Nagy Károly és az Ashmore Investments Llc. nevű offshore cég. Az Ashmore magyarországi kézbesítési megbízottjaként Nagy Károly szerepel. (Lásd keretes írásunkat.) A szállót működtető Panoráma Szálloda és Vendéglátó Rt. vezérigazgatója Nagy Éva. 2004-ben újabb tulajdonosváltás következett a Panorámában: a delaware-i Ashmore Llc. eladta a részvényeket a szintén az Egyesült Államokban bejegyzett Global Dinamics Llc.-nek. Ezt az amerikai céget 2009. december 21-én a ciprusi Metroforum Trading Limet váltotta. A tulajdonosváltás után is Nagy Éva maradt a Panoráma Rt. vezérigazgatója, a mérleg szerint ő volt a cég egyedüli alkalmazottja.
A földhivatali tulajdoni lap szerint az ingatlan 300/370-ed része a Panoráma Szálloda Rt., 35/370-ed része Nagy Károly, 35/370-ed része Nagy Éva nevén szerepel. Az ORFK 2005. április 25-én zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedést rendelt el Nagy Károly tulajdonrészére, majd az év szeptemberében bűnügyi zárlat alá vették 30 millió forint értékben.
A svábhegyi objektumban tegnap sem vette fel senki a telefont.