Munkáltatónkról nem szívesen nyilatkozunk

Tíz év után, 2011-ben ismét népszámlálást tartanak hazánkban, így jövő év októberében 30-35 ezer kérdezőbiztos járja majd az országot. Hamarosan véget ér az utolsó próbafelmérés kiértékelése, ezután véglegesítik majd a kérdőíveket. Nem a vallásra, a nemzetiségre, az anyanyelvre vagy a fogyatékosságra, hanem a munkáltatóra vonatkozó kérdések a legkényesebbek.

Visszapillantó. A népszámlálások története hosszú évszázadokra, sőt évezredekre nyúlik vissza. Az első ilyen jellegű összeírást az időszámításunk előtti harmadik évezredben (időszámításunk előtt 2238-ban) Kínában tartották. Ehhez hasonló felmérésre más ókori államokban, így Egyiptomban, Indiában, a görög városállamokban, illetve a Római Birodalomban is volt példa. A világon az első, statisztikai céllal szervezett népszámlálást 1665-ben Kanadában, Québecben tartották, Európában pedig 1749-ben, az akkor még svéd fennhatóság alatt álló Finnországban. Magyarországon a 2011-es lesz a tizenötödik a hazai népszámlálások sorában. Az első teljes körű népesség-összeírást Mária Terézia rendelte el 1777-ben, ám azt nem hajtották végre, s végül csak II. József intézkedésére, 1784 és 1787 között került rá sor. Az 1867-ben megalakult hivatalos statisztikai szolgálat egyik első és igen jelentős feladata volt az ország egész területére kiterjedő, teljes körű népszámlálás megszervezése, amely tartalmazta a lakások számbavételét is. Mivel vannak kérdések, amelyek azóta változatlanok, bizonyos statisztikákból száznegyven éves idősorok is rendelkezésre állnak. Egyes adatokról, mint például a prostituáltak száma, nincs ilyen hosszú idősor, bár a kérdés már 1901-ben és 1911-ben is téma volt a népszámláláson. Az első összeírások még elsősorban a hadra fogható és a megadóztatható lakosság felmérését szolgálták. A modern korban a cél azonban ennél összetettebb: az összeírás lehetővé teszi az ország, a régiók, a megyék, a települések társadalmának és a népesség lakáshelyzetének részletes megismerését. De az adatok alkalmasak lehetnek például szociálpolitikai intézkedések megalapozására vagy azok nyomon követésére is. A népszámlálás a statisztikai felmérés speciális esete. Folyamatok mérésére, intézkedések hatásainak vizsgálatára vannak szociológiai módszerek is, de például egy ezerfős mintán végzett közvélemény-kutatással szemben a népszámlálás sokkal pontosabb képet ad az adott társadalomról, még akkor is, ha – az önbevallás miatt – ebben is vannak hibaforrások, torzulások.

Jelenleg zajlik a harmadik, azaz az utolsó próbanépszámlálás tapasztalatainak feldolgozása. A „finomhangolással” várhatóan február végére végzünk, akkor véglegesítjük a kérdőíveket – tájékoztatta lapunkat Waffenschmidt Jánosné, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálási és népesedésstatisztikai főosztályának vezetője.
A parlament novemberben fogadta el a népszámlálás szabályait módosító törvényt. A változás két lényegi pontot érint: az egyik, hogy a korábbiakkal ellentétben mégsem mérik fel az üdülővagyont, a másik pedig, hogy rövidebbé válik az adatfelvétel időtartama, az összeírást két hónap helyett egy hónap alatt, 2011. október 1. és 31. között kell elvégezni. Az úgynevezett eszmei időpont október 1., ami azt jelenti, hogy a válaszoknak is ezt az állapotot kell tükrözniük. Újdonság, hogy interneten is ki lehet majd tölteni a kérdőíveket. A népszámlálás megkezdése előtt a kérdezőbiztosok minden lakás postaládájába bedobnak egy tájékoztatót, amelyen szerepel majd egy azonosító kód, azzal lehet belépni a megfelelő weboldalra.
Sokan a nemzetiségre, a vallásra, az anyanyelvre, az egészségi állapotra vagy éppen az esetleges fogyatékosságra irányuló kérdéseket tartják a leginkább érzékenyeknek, de valójában ez nem így van. A vallásnál például csupán 10 százalék volt a nem válaszolók aránya a legutóbbi népszámláláson, az anyanyelvvel, nemzetiséggel, fogyatékossággal kapcsolatos kérdéseknél pedig ennél is alacsonyabb. Inkább a munkáltatóra vonatkozó kérdések megválaszolását tartják kínosnak az emberek, ami feltételezhetően a feketemunkával függ össze. Lehet majd választani, konkrétan megnevezhetjük a munkáltatónkat, de ha nem szeretnénk, akkor körül is írhatjuk a tevékenységét. Waffenschmidt Jánosné hangsúlyozta: sokan tolakodónak tartják ezeket a kérdéseket, bizalmatlanok, nem értik, miért van erre szükség. Pedig a kérdések célja, hogy felmérjék a foglalkoztatottak ágazati megoszlását.
A főosztályvezető hangsúlyozta: a válaszadás anonim módon történik, senkinél sem vizsgálják az adatok valódiságát. A kérdőíveken egyébként nem szerepel a válaszadó neve, csak a címe, amit a feldolgozáskor különválasztanak, és csak egy technikai kód alapján tudnák ismét összekötni. A népszámláláskor felvett adatok biztonságát több intézkedés is garantálja – erről a KSH és az adatvédelmi ombudsman hivatala november utolsó hetében egyeztetett. Ezek legfontosabbika, hogy egyedi információt a hivatal nem ad ki, csak feldolgozva. Az adatvédelmi aggályok csökkentése érdekében a KSH felajánlotta, hogy az ombudsmani hivatal munkatársait kiképzik kérdezőbiztosnak, a feldolgozást pedig a civil szervezetek is nyomon követhetik. A kérdőíveket feldolgozás után megsemmisítik azok kivételével, amiket a levéltári szabályok szerint mintaként archiválnak. A régebbi népszámlálások kérdőívei közül is mindig megőriztek néhányat, így került elő nemrég egy levéltárból Madách Imre kitöltött népszámlálási kérdőíve.
Waffenschmidt Jánosné leszögezte: a politikai hovatartozást, a jövedelmi és vagyoni helyzetet nem firtatják. A próbanépszámlálások tapasztalatai szerint az iskolai végzettségre vonatkozó kérdések a legnehezebben megválaszolhatók, az idősebb korosztály ugyanis még egy egészen más oktatási rendszerben tanult.
Körülbelül 30-35 ezer kérdezőbiztosra és további hétezer felülvizsgálóra lesz szükség a felméréshez. A kérdezőbiztosok toborzása körülbelül két hónappal az összeírás előtt kezdődik, ez a helyi önkormányzatok feladata lesz. Arra a kérdésre, hogy kik jelentkezhetnek a munkára, Waffenschmidt Jánosné úgy felelt: azok a lehetőleg középiskolai végzettséggel rendelkezők, akiknek jó a kommunikációs készségük és kitartóak. Az érettségi azonban nem alapfeltétel a kiválasztásnál, a kistelepüléseken ugyanis nehéz lenne ennek a szempontnak megfelelni. A főosztályvezető arra számít, hogy az önkormányzati dolgozók és a pedagógusok közül sokan jelentkeznek majd, de várják például a diákokat is. Javadalmazásuk a körzettől függően eltérő lehet, de átlagban körülbelül nettó ezer forintos órabérrel számolhatnak.
A kérdőívek kitöltéséhez körülbelül fél óra szükséges. A kérdezőbiztosok minden „címmel” megpróbálják felvenni a kapcsolatot, többször is visszamennek, ha valahol senkit sem találnak otthon. Pótösszeírást is tartanak november 1. és 8. között.