Kétségtelen, hogy aki képes szakértőket is becsapva lemásolni egy híres festményt, az tehetséges művész, ám valószínűleg erkölcstelen gazember. Amióta létezik művészet, azóta másolják is az igazi mestermunkákat, s azokat, amelyek a pillanatnyi divatnak köszönhetően sok pénzt érnek. A műgyűjtők hiszékenységére jellemző, hogy eddig három hamis Mona Lisát ismerünk, amelyeket el is adtak.
Ismert, hogy már a rómaiak hamisítottak görög szobrokat, s azokat eredetiként adták el. Azok a másolatok olyan kiválóak voltak, hogy mai régészeinknek is fejtörést okoz megállapítani, honnan is erednek a szobrok. Ahogy minden más, úgy a mai hamisítványok legtöbbje is Kínából származik. Csingdezsen városa porcelánjáról híres, ma ott készülnek a legjobb hamisítványok, amelyeket a piacok több ezer éves vázákként árusítanak. A rengeteg hamis műtárgy miatt a legnevesebb gyűjtemények eredetiségét is megkérdőjelezik, így például a Louvre Mona Lisáját is többször nevezték hamisnak. Az igazi tragédia az, hogy egy-egy hamisító tényleg briliáns munkákra képes, csak tehetségét eltékozolja. Giovanni Bastianini Lucrezia Donatiról készült, eredetinek beállított mellszobrát például a Victoria and Albert Múzeum annak ellenére megvásárolta, hogy kiderült róla a turpisság.
origo.hu
Baloldali hazugságok az áram áráról: itt a Patrióta leleplezése!
