Ostrom alatt az elnöki palota

Szemtanúk beszámolója szerint Alassane Ouattarának, a tavalyi elnökválasztás győztesének erői folytatták Laurent Gbagbo, a hatalomhoz veresége ellenére ragaszkodó előző elnök palotájának ostromát Elefántcsontpart gazdasági fővárosában, Abidjanban.

Laurent Gbagbo a 2000. évi puccs óta irányítja Elefántcsontpartot. Az 1999-es választást szerinte Robert Guei elnök csalással nyerte meg, felkelést szított, és átvette a hatalmat. A katolikus, párizsi egyetemi diplomával rendelkező történelemtanár sokat tanult elődjétől, így minden szóba jöhető ellenzéki erőt csírájában elfojtott, s egyedüli esélyesként indult az összes választáson. 2002-ben túlélt egy puccskísérletet, amely azonban polgárháborúba sodorta az országot. Két esztendővel később ugyan a harcok nagy része véget ért, de a választásokat csak tavaly rendezték meg, ahol az államfő számításai szerint ő nyert. Az ország egysége azonban nem tért vissza, máig a lázadók kezén van az ország északi része, míg a déli területek a kormánycsapatok irányítása alatt állnak, amelyek oldalán libériai zsoldosok is szolgálnak. (S. L. S.)

Alassane Ouattara számára a politika régi szerelem, már 1990-ben miniszterelnök volt Félix Houphouët-Boigny elnöksége idején, sőt 18 hónapon át, az elnök betegsége idején ő végezte el az államfői teendőket is, de a hatalmi harcban alulmaradt az elnök halálát követően. Az apai ágon Burkina Fasóból származó mozlim közgazdász elől Henri Konan Bédié szerezte meg az elnöki posztot, akit később Robert Guei ütött ki a nyeregből. Ezt a puccsot Ouattara népi felkelésnek nevezte, később azonban nem vehetett részt az elnökválasztáson, mivel Laurent Gbagbo megváltoztatta a törvényt, így külföldi származásúak nem indulhattak. A 2010-es választáson viszont indulhatott és saját számításai szerint nyert is, amelyet persze Laurent Gbagbo nem hisz el. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa azonban igen, így jelenleg Ouattarát tartja a nemzetközi közösség Elefántcsontpart elnökének. (S. L. S.)

Nem hiszem, hogy Laurent Gbagbo még hosszú ideig ki tud tartani, miután ennyien elhagyták a táborát – állították a megválasztott elnök emberei. Maga Gbagbo egyesek szerint a palotában tartózkodik, de a Le Monde azt írta, hogy elhagyta az épületet. Az ENSZ helyi missziójának a vezetője azt állította, hogy mintegy ötvenezer fegyveres fordított hátat a hatalmához ragaszkodó elnöknek, így már csak a Köztársasági Gárda különleges erőire számíthat a sarokba szorított politikus. Az elefántcsontparti hadsereg vezérkari főnöke a dél-afrikai nagykövetségre menekült.
A világ legnagyobb kakaóexportőrének számító afrikai országban káosz uralkodik. Egy eltévedt golyó saját lakásában végzett az ENSZ egyik svéd munkatársával, a 34 éves Zahra Abidivel, míg a francia erőknek 500 külföldit kellett egy katonai táborba menekíteniük a fosztogató bandák elől. A francia gyarmati múlt emlékeként vannak jelen a stratégiai fontosságú országban az európai katonák, s Párizs máig nem engedi el magától a volt gyarmatot. Párizsban tegnap összeült Nicolas Sarkozy vezetésével egy válságstáb, amely a probléma megoldását kereste. A francia államfő, majd az amerikai külügyminisztérium is azonnali lemondásra szólította fel Gbagbót.
A helyzet kezelésében a franciák mellett szerepet vállal a Dél-afrikai Köztársaság és Gbagbo egykori szoros szövetségese, az Afrikai Unió is. Az utóbbi szervezet az erőszak beszüntetésére szólított fel, hasonlóan az ENSZ-hez, ahol leszögezték, az emberi jogok megsértésével vádolják a Köztársasági Gárdát és a támadó Ouattara-párti csapatokat is, amelyek az ország nyugati részében hajtottak végre mészárlásokat. Laurent Gbagbo nem akar lemondani, pontosan ugyanúgy vélekedett, mint a líbiai vezető, Moammer el-Kadhafi. Gbagbo szerint „elefántcsontpartiak ezrei fogják felvenni a fegyvert, hogy megvédjék országukat”.