„Viharral szemben”

Brüsszelben a magyar uniós elnökség eddigi eredményeit vette számba tegnap Orbán Viktor miniszterelnök. A teljesítmény tételes kiértékelését azzal kezdte, hogy „már a második félidő első öt perce is megtörtént”. Három rendkívül fontos kérdésben – a migrációban, a Duna-stratégiában és a romastratégiában – sikerült eredményt elérni.

Balkáni gyorsítást szorgalmaznak. A nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásának felgyorsítását hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki tegnap Brüsszelben az Európai Parlamentben vett részt a magyar és az Európai Parlament közös ülésén, amelynek témája a Nyugat-Balkán integrációja volt. Kövér László hiányolta azt, hogy az Európai Unió „egyes nagyon fontos tényezői” a vitán nem szólaltak fel. A nyugat-balkáni integrációról az ülésen szintén részt vevő Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: súlyos stabilitási kockázatot jelent, ha ezek az országok nem csatlakozhatnak az unióhoz. (L. I.)

A migráció – az észak-afrikai menekültek – ügyében heves viták után rövid távra megoldás született, mondta a miniszterelnök. Megállapodtak abban is, hogy a májusban rendezendő csúcstalálkozón a hosszabb távú megoldásokat vitatják majd meg. Az uniós összlakosság egyötödét, százmillió embert érintő Duna-stratégia – amelyet szerdán fogadtak el a miniszterek – szintén siker volt. Minden esély megvan arra, folytatta Orbán, hogy júniusban a miniszterek az unió történetének első romastratégiájára rábólintanak, majd pedig azt a tagállami vezetők elfogadják.
Ami az elmúlt félévi munkát illeti, a magyar kormány nem egyfajta fesztiválra vagy szépségversenyre, hanem egy olyan elnökségre készült fel, amelynek programjába a legnehezebb kérdéseket vette fel.
*
Ilyen volt a gazdasági kormányzás – a „hatos gazdasági jogszabálycsomag” – megteremtése, mondta. Ilyen volt az európai energiastratégia kidolgozása, amellyel évek óta hiába birkózott az unió; ilyen a bővítés kérdése, amelyben „teljesen széllel, sőt szélviharral szembe megyünk”, mert az unióban a bővítési kedv még sohasem volt olyan rossz, mint most. Ilyen volt a romastratégia is, amelyet Európának eddig még nem sikerült kialakítania. Ezzel a megközelítéssel a kormány azt akarta elérni, hogy a kitartó, egymásra épülő aprómunka a végén meghozza az áttörést, a sikert és a külvilág elismerését is. „Amire van is esélyünk” – tette hozzá.
A miniszterelnök szerint Horvátország lehet az élő bizonyíték arra, hogy az európai perspektíva a térség számára kézzelfogható és valóságos, hogy a térséget éppen ezzel a perspektívával lehet stabilizálni. Orbán Viktor az Európai Parlament és a magyar Országgyűlés képviselőinek együttes ülésén határozottan elutasította azokat a politikai spekulációkat, amelyek a horvát tárgyalások lezárását időben össze akarják csúsztatni Szerbia tagjelölt státusának megadásával.
A magyar elnökség idején két váratlan esemény jelentett igen nagy kihívást. Az egyik a japán katasztrófa volt, a másik pedig az arab világ megújulási mozgalma. E kettő az uniónak a kommunizmus időszaka utáni legnehezebb évében, 2011-ben történt. Az Európai Unió „jól állta a sarat” a nagy kihívásokkal szemben és azokhoz képest jó állapotban is van, hangoztatta a miniszterelnök. Elmondta, a gazdasági kormányzás ügye „sínen van”, és hozzátette, hogy semmi nem utal arra, hogy a vonat kisiklana. A tagállamok „elszaladt” és igen veszélyes mértékűvé vált deficitjével kapcsolatban megjegyezte, hogy a magyar büszke nemzet, de semmiképpen nem lehetett büszke arra, ahogyan a korábbi kormányok hazudtak a deficitszámok terén.
Magyarországnak ez annyira megtépázta a hírnevét, hogy most már azt is többször kell elmondani, ha például a kormány kijelenti, az államháztartási hiány ez év végére csatlakozásunk óta először lesz három százalék alatt.