A KISZ–Demisz-vonal

Az egypárti diktatúra ifjúsági szervezetét az egyik pillanatban még Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek (KISZ) hívták, 1989. április 22-i feloszlása után azonban varázsütésre „demokratizálódott”, és a jogutódja már a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség nevet viselte. A Fővárosi Bíróság 1989. június 23-án törölte a társadalmi szervezetek közül a KISZ-t, és egyben nyilvántartásba vette a jogutód Demiszt.
Lényegi változás azonban nem történt, a szervezet elnöke továbbra is Nagy Imre maradt, de ami a legfontosabb volt: a KISZ-vagyon átkerült az utódszervezethez. A Demisz alelnöke az előzőleg szép ifjúkommunista karriert befutó Gyurcsány Ferenc lett, aki két hónap után kilépett a szervezetből, és az állami lízingügyletek, a kádkőgyártás és az alumíniumipari privatizáció keltette fel az érdeklődését.
1990-ben Nagy Imre, a Demisz elnöke felajánlotta a szervezet mintegy hatvan üdülőből, szállodából és székházból álló ingatlanvagyonát Németh Miklós ügyvezető kormányfőnek, akinek pártja, az MSZP két héttel korábban szenvedett súlyos választási vereséget. Az Antall-kormány viszont még nem alakult meg. Némethék végnapjaikban egy minisztertanácsi rendelettel megalapították a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítványt, s átadták neki – többek között – a Demisz kezelésében, illetve tulajdonában lévő ingatlanokat. Például a Hotel Aranypartot Győrben és több fővárosi, illetve debreceni székházat. Az ingatlanok többsége – trükkös manőverek útján – később MSZP közeli szervezeteknél landolt. A Demisz 1989-ben néhány nap leforgása alatt passzolta el a KISZ Duna-parti székházát 950 millió forintért a Magyar Hitel Bank Rt.-nek.
Külön bekezdést érdemel a csillebérci úttörőtábor esete, amelyet 1989 júniusában, még az állami tulajdon önkényes elajándékozási lehetőségének megszűnése előtt pár nappal a KISZ, illetve jogutódja, a Demisz a Magyar Úttörők Szövetségének ajándékozott. A szerződésről a biztonság kedvéért született egy KISZ-es és egy demiszes változat is. A megállapodást a Fővárosi Bíróság 2004-ben megsemmisítette. 2007-ben Takács István (aki 1991-ben került a Demisz élére) azt nyilatkozta a Heti Válasznak, hogy vissza kellene állítani az eredeti tulajdoni állapotot, és így a KISZ-hez, pontosabban annak jogutódjához, a Demiszhez kerülne a gyermektábor.
A posztbolsevik szervezet neve 2004-ben egy kínos szoborügy miatt került a híradásokba. Ugyanis a KISZ, majd a Demisz kezelte azt a körülbelül ötmillió forintot (mai értékén mintegy 50-60 millió forintot), amit az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseinek szánt szobor elkészítésére gyűjtöttek össze magánszemélyektől 1988 és 1992 között. Az alkotás azonban nem készült el. Bár Takács István elnök azt állította, hogy a pénzt visszafizették az adományozóknak, ezt az érintettek cáfolták.k