A kormány forró krumplija

Ha a kormány minden feljelentés, árulkodás és feketítés ellenére talpon akar maradni, ennek a nyolc évnek az árát nem csak a lakosságon kell behajtani. Vissza kell szedni annyi pénzt, amenynyit csak lehet, akár a törvénytelenül szerzett vagyon elkobzásával is

Valamelyik arab ország attrakciójának véljük, ha a tévében látjuk. Füstbombák, hanggránátok, veszett dobpergés, ordítás, üvöltés, ahol a „gerinctelen féreg!”-től az „Orbán, takarodj!”-ig egymásra licitál a tömeg mocskos szájban és heccelésben. És hogy kik voltak ezek a magukból kifordult „tüntetők”? Túlnyomó többségben tűzoltók és rendőrök, két nagy állami alkalmazotti csoport, akiket azért nem érdemes csőcseléknek nevezni, mert ezt a jelzőt az MSZP kopirájtolta magának a volt miniszterelnökkel az élen. Külön megviszkettette a tenyeret, hogy éppen csak be nem törték a Parlament kapuját, és alig hagyták beszélni a belügyminisztert. Csak nagy nehezen jutott Pintér Sándor szóhoz, s adódik a kérdés, minek mentek oda, ha nem érdekli saját miniszterük mondanivalója. Mint ahogy érthetetlen a Dávid-csillagos lepedő elégetése is, szégyene a rend ott vonuló állítólagos őreinek, de a tűzoltóknak is. Most már értjük, hogyan taposhatta meg egy rendőr 2006 őszén a magyar nemzeti lobogót. Az is érthető, hogy annak a töméntelen fotósnak és kamerának kellett valami „eksön”, amit világgá repíthetnek a külföldi hírügynökségek.
Repedezik a türelem és fogy a bizalom. Sztrájkfenyegetés a pedagógusoknál, az orvosok ügyvédi letétbe teszik a felmondásukat, a rendőrök negyvenéves korukban nyugdíjba akarnak menni, a bírók viszont 62 évesen sem, ami nem csoda.
A vidék nem lázad, a vidék fél és hallgat. A büntető törvénykönyv módosítása enyhén szólva nem aratott sikert. Azokról említés sem esik, akik a többséget, a magyarokat terrorizálják. Az emberek sok mindent vártak a Fidesz-kormánytól, legfőképpen védelmet és nyugalmat. A Magyar Nemzet épp legutóbb számolt be arról, hogy Nemesviden a külföldiek által megvett házak mind eladók: betörés, rablás, vidd, amit látsz, akad, akinek még a bútorait is kipucolták. A tettes ismeretlen, rendőr nincs, a feljelentéshez fél napot kell zötyögni a legközelebbi rendőrségre, az eredmény semmi. Gyöngyöspatáról minden bőrt lehúzott a hivatalos média, egy dologról hallgatott, hogy mit tettek a kisebbségiek azért, hogy egy virágzó békés faluból kígyófészek lett a többségi magyarok kárára. Ezt nem bünteti a Btk., csak az egyenruhás rendzavarókat? Pedig megszavazták a Fidesznek a bizalmat, de száz rendőr kivezénylése sem oldja meg az etnikai feszültségeket, csak az adófizetők pénzét költik.
Nem csoda, ha a rendőrök is félnek a vascsővel, karóval, baltával felszerelkezett bandáktól. Huszonéves fiúk milyen tekintélyt tudnak felmutatni? Amerikában egy kisváros seriffje ha megjelenik, minden gyanús egyén igyekszik eltűnni, a magyar rendőrt le lehet köpni és semmibe venni az egyenruhát, egy lövésért meg halom jelentést írogatni. Fogy a türelem. A Fidesz azzal nyert, hogy elszámoltatja a tolvajokat, az ország kirablóit, a megzápult szocialista pártelitet. Eltelt egy év, és néhány kisebb halacska horogra került, de a legnagyobb gazemberek, országeladósítók, a trükkmesterek, a hirtelen milliárdosok, akik minden előnytelen szerződést boldogan megkötöttek – gáz, víz külföldinek eladva – vigyorogva ülnek milliárdjaikon, és kaján örömmel figyelik az Orbán-kormány keserves erőfeszítéseit, hogy kihúzzák a kátyúból az ország szekerét.
Ki a felelős Budapest eladósításáért, a négyes metró előnytelen szerződéséért, a vízművek, gázművek eladásáért, a BKV csődjéért, az élelmiszeripar eljátszásáért, az önkormányzatok ingatlanpanamáiért, a sikkasztásokért, a túlszámlázásokért, a színlelt szerződésekért, a milliárdok eltüntetéséért, gyárak és ingatlanok fillérekért való kótyavetyéléséért, a nemzeti vagyon kiárusításáért, a hazudozásokért, a nemzet becsapásáért és igen, az eladósításért? A Gyurcsány-kormány miniszterei elfordították fejüket, vagy nagyon is tudták, micsoda dézsma és lopás folyik tárcájuknál, de nem tettek semmit. Itt mindenki ártatlan, a volt pénzügyminiszter még az őszödi beszédre sem emlékszik, nemhogy a trükkök százaira. A volt honvédelmi miniszter, aki alatt milliárdokat loptak ki a cégtől és osztottak vissza, fűnek-fának vigyorogva áll a kamera elé, és gazdasági tanácsokat osztogat a kormánynak. Az ártatlanok élén a volt miniszterelnökkel, aki férfiatlan és gyáva, már telesivalkodta az országot és világot, hogy őt Orbán Viktor börtönbe akarja juttatni.
Természetesen a kormányszinten kiemelt sukorói kaszinóberuházáshoz neki semmi köze, az mind Orbán Viktor lelkén szárad. Még nem volt ilyen gyáva cenk a politika színpadán mostanában, mint ez a túlmozgásos alak. Képes volt meghívott nagyköveteknek siránkozni és pontokba szedve árulkodni, micsoda merénylet készül ellene. Nem tetszik a liberálisoknak, amikor a jobboldal felvont szemöldökkel megkérdezi: mi ez, ha nem hazaárulás? Fölényeskedve mondják, hogy ilyen nincs a Btk.-ban. Más kérdés, hogy nekik Magyarország nem haza, tehát nem lehet mit elárulni. Még ha ez Ungvári Rudolfból patetikusnak szánt vastag anyázást vált is ki. Az MSZP persze kiáll Gyurcsány mellett, amin nincs mit csodálni, sok vajas fejű meggazdagodott tagtársra hasonló sors várna, ha az elszámoltatás az alapokig hatolna. Pártjuk megújulása nem ott kezdődik, hogy Gyurcsány Ferenc kihirdeti, holnaptól mindenki becsületes, hanem hogy kizárják maguk közül a tolvajokat.
Azok csalódtak, akik az Orbán-kormánytól a földi paradicsomot várták. Csak vér és könynyek, ahogy Churchill mondta, de ez a nyolc év hagyatéka. Ha a kormány minden feljelentés, árulkodás és feketítés ellenére talpon akar maradni, ennek a nyolc évnek az árát nem csak a lakosságon kell behajtani. Vissza kell szedni annyi pénzt, amennyit csak lehet, akár a törvénytelenül szerzett vagyon elkobzásával is, megszüntetni a szabadon fizethető milliós prémiumokat. Bár azóta megszületett a 98 százalékos adóról a jogszabály, jellemző, hogy az MSZP előtte kitörő örömmel fogadta az Alkotmánybíróság kifogását. Korózs Lajos felejthető életművű volt államtitkár belemondta a tévébe: Magyarországon jogállam van. Érdekes, tegnap még csákányozta a Fidesz a jogállamot, mára viszont egy megsemmisített jogszabály miatt hirtelen újra jogállam lettünk. Döntse már el az MSZP, mikor mit gondol komolyan. Mindeme zajlások mellett a fizetések egyre kevesebbet érnek, az árak egyre feljebb kúsznak, s akik egyszer eladósodtak, azoknak szinte lehetetlen az adósságspirálból kikeveredniük. Hiába az egykulcsos adó, egyre többen dolgoznak feketén, készpénzért, ami végtelen kitolás az adózókkal és az állammal, ugyanakkor ismerek olyat, aki munka után rohan ablakokat pucolni, mert a fizetéséből nem telik ki az OTP-részlet meg a megélhetés együtt. A rezsik elkeserítők: a gáz árának folyamatos felfelé kúszása, az elektromos energia árának megugrása, a lassan kifizethetetlen vízdíjak dobogós helye Európában, a közös költség, az utazás – a napi megélhetés az átlagbérből nem megy. Az egyik MSZP-s kókler azt találta mondani, hogy egy átlagos családnak a havi nettó kétszázezer már szép jövedelem. Na, ő sem élt még 50 ezer forintból, mint ahogy párttársa, Gyurcsány Ferenc sem. A helyzet tehát nem szívderítő, de nem még nem is görögországi csődhelyzet. A kormány sok-sok forró krumplit kénytelen ügyesen a kezében tartani, hogy ne égesse össze magát. A legfontosabb talán, amiről mostanában kevés szó esik: reményt és jövőt adni a polgároknak. Hogy ne menjen mindenki pincérnek vagy szobalánynak valamely szomszéd országokba, hanem itthon lehessen végre boldogulni. Hideg tavaszunk volt, a nyár hozza meg végre a meleget.