Boldoggá avatták II. János Pál pápát

„Boldog vagy, drága II. János Pál pápa, mert hittél!” – mondta homíliájában XVI. Benedek elődjéhez szólva a vatikáni Szent Péter téren és környékén összegyűlt, nagyjából egymillió ember előtt. A pápa tegnap, mindössze hat évvel annak halála után boldoggá avatta a lengyel származású korábbi katolikus egyházfőt. Az Örök Városban megjelent tömeg arra is bizonyíték volt, hogy igenis van jövője a kereszténységnek Európában.

Jó közbenjáró Isten előtt. A boldoggá avatás kapcsán bizonyára világszerte sokan idézik fel a „nagy” pápával kapcsolatos személyes emlékeiket. Ha van valaki, aki II. János Pált igazán közelről ismerte, az minden bizonnyal Stanislaw Dziwisz bíboros, a pápa egykori személyi titkára. A lengyel katolikus hírügynökség munkatársa őt kérdezte a pápa életéről. „Szeminaristaként ismertem meg Karol Wojtylát, és már akkor éreztük, hogy rendkívüli ember, aki mélyen Istennel egyesült életet él. Ez kivételes belső fegyelmezettségében és végtelen szeretetében mutatkozott meg” – válaszolja a bíboros arra a kérdésre, mikor tudatosodott benne, hogy egy szent közelében él. A bíboros arra is rámutat, hogy az egyház a boldoggá avatással nem egyszerűen példaképet állít elénk, hanem hivatalosan megerősíti, hogy az illető az erényeket hősies fokban gyakorolta. És ezzel egyben követendő példakép lehet. A pápának számos erényét ismerjük, de külön ki kell emelni a szeretetet, amely személyéből áradt. Minden embert őszintén szeretett, tisztelt, elismert. Nyitott volt nemcsak Isten, de az emberek felé is, képes volt megbocsátani, kezet nyújtani még merénylőjének is. Nagy reményt fektetett a fiatalokba, bennük látta az egyház és a világ jövőjét, reményét. Szívügyének tekintette az ökumenizmus, a vallások közötti párbeszéd ügyét. Mindent megtett azért, hogy a vallás ne a népek közötti konfliktusok, hanem a béke eszköze legyen. Ezek örökségének talán legfőbb pontjai. A pápa közbenjárásának tulajdonított csodákkal kapcsolatban a bíboros mindenekelőtt megerősíti, hogy II. János Pál már életében nagyon jó közbenjáró volt Isten előtt. Több közbenjárásának tulajdonított csodás gyógyulást is feljegyeztek. A világ minden részéről érkeztek imakérelmek, és ugyanígy köszönetek. Az imakérelmekről a pápa mindennap listát készíttetett, és ezeket házi kápolnájában térdelője alatt tartotta, és napközben többször is elolvasta. Sőt, arról is gondoskodott, hogy nevében minden levélre válaszoljanak. (K. É.)

Boldoggá avatom II. János Pál pápát, ünnepét október 22-én fogják tartani – mondta ki a mindenki által várt szavakat XVI. Benedek pápa, ami után a tömeg hosszú perceken át ünnepelt. A Szent Péter-székesegyház erkélyét a boldoggá avatott egyházfő arcképe díszítette. A mise ezen részét befejező aktusként az égbe röpítették az előzőleg a tömeg közepén lebegő „Istennek legyen hála” feliratot.
A nap is kisütött vasárnapra, a boldoggá avatásra, örömmel töltve el azokat, akik aggódtak amiatt, hogy a szabadtéri mise idején esni fog, ugyanis nagy esély volt rá, hogy folytatódik az esőkkel tarkított hideg a hét utolsó napján is. A zarándoktömeg az események első napján derekasan bőrig ázott, a buszok, a repülőgépek és a vonatok pedig egyre több embert hoztak az egyébként is zsúfolt Rómába. A hétvége mindenképp a pápa boldoggá avatásának jegyében telt el mindenki számára, hiszen a Vatikán felé járó buszok útvonalát módosították, a metrók és a kisegítő buszjáratok sűrűbben jártak, s az összes járművön olvasható volt, milyen változásokat hoz a nagy esemény, az olasz mellett lengyel nyelven is. Az önkormányzat így előlegezte meg, hogy úgyis II. János Pál pápa honfitársai érkeznek legnagyobb számban Rómába.
*
Ha pedig valaki esetleg mégsem látta ezeket a feliratokat, annak ott volt a teljes város, ahol szinte minden utcasarkon látható volt egy kép II. János Pál pápáról, sőt még az éttermek alátétpapírján is az ő tanácsai voltak olvashatók reklámok helyett. A végképp süket és vak rómaiaknak azok a fiatalok siettek segítségére, akik szinte ellepték a várost, és időnként hangosan ünnepelték II. János Pál pápát utcasarkon, metróban és közparkban. A Szent Péter tér környékén 27 kivetítőt helyeztek el, itt lehetett figyelemmel kísérni az eseményeket azoknak, akik nem jutottak be a Szent Péter-székesegyház elé. Mivel számítások szerint nagyjából 300 ezer ember fér ott el, az oszlopcsarnoktól az Angyalvárig húzódó Via del Conciliacionét végig megtöltötte a tömeg.
A zarándokok legtöbbje már szombaton megérkezett Rómába, és az eső sem tudta megakadályozni, hogy részt vegyenek az ünnepségsorozat első eseményén, a Circus Maximusban tartott visszaemlékezésen. Itt a néhai pápa titkára, Stanislaw Dziwisz bíboros, valamint Joaquin Navarro Valls korábbi szentszéki szóvivő beszélt Karol Wojtyláról, majd Marie Simon-Pierre is szót kapott, az a francia apáca, akinek csodálatos gyógyulása a Parkinson-kórból jelentette a szükséges csodát II. János Pál boldoggá avatásához. A helyszínen nagyjából kétszázezren voltak, mivel a rendezők ennél többet nem engedtek be, de így is hatalmas volt a zsúfoltság. A műsor alatt több külföldi országba kapcsoltak – mint Mexikóba vagy Tanzániába –, és az élő kapcsolat alatt közösen imádkoztak a résztvevők. Az emlékezést követően a hívek nyolc templom közül választhattak, ahol közösen virraszthattak és imádkozhattak a Szent Péter tér körül, vagy saját közösségükben vészelték át a szabad ég alatt az éjszakát. Róma városa, a Vatikán és a zarándokok egyaránt jelesre vizsgáztak ezen a vasárnapon. A boldoggá avatás szertartása láthatóan minden érintett számára rendkívül fontos volt. Róma hónapokkal a nagy esemény előtt az egész Via del Conciliazionét újraburkolta, hogy a zarándokoknak ne kelljen botladozniuk, az olasz rendőrség pedig úgy irányította a tömeget, hogy semmi baj nem történt a rendkívül hosszú éjszaka során. A szombatról vasárnapra virradó éjjel ugyanis szinte senkinek sem szólt az alvásról. A zarándokcsoportok egy része ugyan el tudott jutni a szállására, de legkésőbb hajnali négy órára mindenki visszatért, hogy az ötórás kapunyitásra már elfoglalhassa a helyét. Aki előbb érkezik az oszlopcsarnoknál kijelölt kapukhoz, az jobb helyet kap a téren. Hiába nyilvánvaló, hogy az egész tér teljesen meg fog telni, a jó helyekért való harc elkerülhetetlen. „Itt fogunk aludni a Szent Péter tér oszlopsorai alatt, majd hajnalban bemegyünk a térre” – mondta lapunknak eltökélten egy francia férfi, aki mintegy kétszáz társával együtt Marseille-ből érkezett. A közösség tervei végül kútba estek, mikor szombat délután megjelentek a rendőrök, az egész teret lezárták, az ott tartózkodókat pedig kiterelték onnan. Ezért aztán a tömeg a Conciliazione út környékére költözött, és az összes utca megtelt hálózsákban alvó hívőkkel. „Ne menj arra, mert az ott a francia maffia területe” – mondta kacsintva egy lengyel férfi, amikor a tömeget elkerülendő lapunk munkatársa egy kerítést akart átmászni. Ha a megfogalmazás kicsit erős is, tény, hogy míg a kerítésen innen mindenki lengyelül beszélt, lengyel zászlót lobogtatott, lengyel szenténekeket énekelt, azon túl már kizárólag franciául szólt mindenki. Európa talán legvilágiasabb országának gyermekei Rómában egyértelműen a második legnagyobb külföldi közösséget alkották, alaposan rácáfolva az előítéletekre. A nemzetek egyébként teljesen másképp dicsérik Istent. Míg a lengyelek inkább hagyományos, régi templomi énekeket adnak elő, a franciák sokkal jobban szeretik a gitárral előadott, fiatalos dalokat. Az amerikaiak rengeteg érzelmet visznek bele a közös előadásba, egy Rómában működő katolikus alapítványi iskola tengerentúli diákjai egy hatalmas, két ember magas feszületet ölelgettek éneklés közben. Csodálkozni nem lehet, hogy a kulturális különbségek és a nyelvi nehézségek következtében nem alakulnak ki a Szent Péter téren többnemzetiségű énekkarok, de ez talán nem is baj, főleg mert itt sem toleranciára, sem mentegetőzésre nincs szükség. A tömegben több magyar zászló is feltűnt, de a boldoggá avatáson most nem mi vittük a prímet.
A szertartásra a világ minden tájáról mintegy kilencven állami és egyházi vezető érkezett a Vatikánba, köztük Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt kormányfőhelyettes, valamint Erdő Péter hercegprímás, esztergom–budapesti érsek. A bíboros lapunknak rámutatott: II. János Pál pápa személye nagyon közel állt Magyarországhoz, mindig úgy éreztük, hogy onnan származott, ahonnan mi. „Amikor hozzánk látogatott, akkor úgy éreztük, olyan ember érkezik hozzánk, aki érti a helyzetünket” – húzta alá a magyar katolikus egyház vezetője.
Erdő Péter hozzátette, Karol Wojtyla személyében távol állt attól a csüggedésre hajlamos gondolkodástól, amely sokszor jellemzi a magyarokat. „Mindig volt benne egyfajta optimizmus, és ezt ő nemcsak természetfeletti síkon vallotta, hanem rámutatott, hogy a mi életünkben is meg lehet valósítani valami jobbat annál, amelyet mi képzelünk” – hangsúlyozta a bíboros. A nagy méltóságok között ott volt Robert Mugabe, Zimbabwe elnöke is, aki ellen EU utazási tilalom van érvényben. Az Apostoli Szentszék közölte, nem hívták meg külön az eseményre. Az emberiesség elleni bűnökkel vádolt politikus római katolikus, így elméletileg elmehet a néhai pápa életszentségét elismerő misére, és jogi háttere is megfelelő, hiszen az Apostoli Szentszék nem tagja az Európai Uniónak.

Vezércikk a 7. oldalon