Miként befolyásolja az arab tavaszként ismert eseménysorozat Irán életét?
– Ez a bizonyos tavasz nálunk már 32 évvel ezelőtt kivirágzott, s most ért el az arab országokba és az egész világra. Alapvető emberi jogról van szó, hogy a nép megválaszthassa a vezetőit. Az Iránra való hatása annyi, hogy bebizonyosodott, Irán forradalma helyes volt, azóta lett Irán demokratikus állam. A 32 év alatt különböző elnökök és parlamentek jöttek és mentek nálunk. Meggyőződésem, hogy ez a tavasz az egész világon el fog terjedni, főleg ott, ahol névleg demokrácia van, de a valóságban nem.
– Az önök 32 évvel ezelőtti tavasza azonban mégis olyan régen volt, hogy a fiatalok esetleg épp ezt az állandósult forradalmat akarják megváltoztatni. Ez az arab tavasz ilyen szempontból hatással lehet?
– Ha a legutóbbi iráni választásokat nézzük, látható, hogy a győztes jelölt, Mahmúd Ahmadinezsád több szavazatot kapott, mint Hoszein Muszavi. A demokrácia egyik fontos eleme, hogy a vesztes elfogadja az eredményeket. Mi lett volna, ha a legutóbbi magyar választásokon a szocialisták visszautasították volna az adatokat csak azért, mert a Fidesz győzött?
– Ha most megnézem az iráni hírtelevízió honlapját, a bahreini események mindig a vezető anyagok között vannak. Miért?
– Irán a világ összes mozlimjával együtt érez, nem csupán a síitákkal vagy a palesztinokkal. Egységet akarunk elérni közöttük. Most azért vagyunk dühösek, mert Szaúd-Arábia belépett a képbe Bahreinben. Az emberek ott demokráciát akartak, Rijád pedig ezt ellenzi. Fontos leszögezni, hogy minden ország külön történet, Bahrein és Líbia nem ugyanaz. Én matematikus vagyok, s csak azt tudom mondani, egy egyenlő eggyel. Egy országnak ugyanolyan jogai vannak, mint egy másiknak. Ezért furcsállom, hogyan vélekedhet másképp az Egyesült Államok vagy az Európai Unió. Egyiptomra figyeltek, de a jemeni vagy a bahreini eseményeket senki nem ítélte el, pedig rengeteg embert megöltek. Ők vajon nem emberek, akiknek a jogaiért küzdeni kell? Ez Iránt dühíti.
– Mint matematikus és a játékelmélet kutatója, mondja el, mi fog történni a jövőben.
– A játékelmélet nálam sokkal avatottabb szakértői is bebizonyították, hogy Iránnak nem áll érdekében nukleáris fegyvereket előállítani. Bruce Bueno de Mesquita, az amerikai külügyminisztérium tanácsadója is ezen az állásponton van, de a kormány nem fogadja el az érvelését. Az iráni kormánynak semmi szüksége atomfegyverre. Üres kézzel is meg tudta dönteni a forradalom a sahot.
– Igaz-e az az elmélet, hogy Irán és Szaúd-Arábia voltaképp háborút vív egymással Bahreinben és Jemenben?
– Iránnak nagyon fontos, hogy semmiképp ne folyjon vér, mi békét akarunk. Nincsenek is katonáink külföldön. Mikor a szaúdi katonák megjelentek Bahreinben, akkor felháborodtunk. Miért kell embereket megölni? Amikor Ahmadinezsád elnök engem Budapestre küldött, azt mondta, a béke és a szeretet követe legyél! Az öszszes iráni diplomatának ez a feladata. Mi nem akarunk szembeszállni senkivel. Emlékezhetünk rá, a nyolcvanas években Európa és az amerikaiak Szaddám Huszein iraki vezetőt támogatták ellenünk. Irán viszont még mindig itt van, de hol van Szaddám Huszein? Tanuljunk a történelemből!
– A történelem azt mutatja, hogy ha valahonnan kivonul egy politikai erő, a hatalmi vákuumba azonnal be akar törni valaki más, akár többen is egyszerre. Így Líbiában, Egyiptomban és más országokban a nagyhatalmak újrakeverik a kártyákat. Irán is be akar nyomulni?
– Nem. Elfogadjuk persze, ha az emberek az iszlám forradalmat választják vagy mást, ez nem a mi dolgunk. A jövő hónapban találkozni fog az egyiptomi és az iráni külügyminiszter. Ez nagyon örömteli, hiszen két nagy és erős állam diplomáciájának vezetője építi a kapcsolatokat. Miért kellett 32 éven keresztül elszakítani egymástól a két népet? Az iszlámban nem erőltetünk semmit. Csak akkor lehetek mozlim, ha tudatosan, kutatás alapján eldöntöm, hogy ezt követem. Az Iráni Iszlám Köztársaság üzenete az, hogy gondolkozz, ellenőrizd az adatokat, majd dönts saját belátásod szerint. Ne a BBC vagy a CNN döntsön helyetted!
– A média nagyon könnyen befolyásolhatja az emberek gondolkodásmódját. Honnan tudhatja, hogy az információforrás, mondjuk a CNN vagy az iráni Press TV nem vezeti tévútra?
– A fiatal korosztálynak rengeteg információforrása van. Ez nagyon látványos Magyarországon, ahol a fiatalok nagyon széles látókörűek, nyitottak, amikor beszélek velük politikai kérdésekről. Legalább 15 városban beszéltem egyetemeken a diákokkal és a tanárokkal, és nagyon kedvezők a tapasztalataim. Talán azért, mert itt is volt egy forradalom. Van BBC és CNN itt is, de egy helyesen gondolkodó nemzet ki tudja választani a megfelelő utat.
– A síitákra nagyon komoly kulturális hatással vannak, és nem titok, hogy Bahreinben és Jemenben a síiták akarják megdönteni a kormányt, a libanoni Hezbollah is síita. Önök politikailag is támogatják őket?
– A forradalom egy eszme, amelynek nem lehet határt szabni. Síita vagy szunnita, nem lényeges, szabadságot akar. Az nem Irán hibája, hogy más emberek szabadságot akarnak. Ez nem befolyás, a modern média korában az eszméket nem lehet korlátok közé szorítani. Az ember joga, hogy a különböző rendszereket megvizsgálja, és kiválassza a neki leginkább megfelelőt.
– Mi a véleménye szoros szövetségesükről, Szíriáról, ahol szintén problémák vannak?
– Irán nagyon közeli barátjának tartja Szíriát, hiszen a nyolcéves háború során mellettünk állt. Ha Szíriában a nép akar valamit, meg kell neki adni, ahogy más országban is. Mi azonban soha nem fogunk katonákat küldeni sehová, hogy a nép ellen harcoljanak.
– A fukusimai atomerőmű szomorú sorsa után nem tervezik, hogy a saját nukleáris terveiken változtatnak? Hiszen tudjuk, hogy Iránban is sok a földrengés.
– Nem fogjuk máshová vinni a kutatásokat, és már előzőleg nagyon biztonságossá tettük a buseri atomerőművet.
origo.hu
Gyorsabb vasúti közlekedés Budapest és Bécs között
