Állítólag izraeli diplomaták is látták a beszéd tervezetét, amelyben Barack Obama illegálisnak nevezi az izraeli telepeket Ciszjordániában, ők ezért változtatásokat kértek az amerikaiaktól. Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője szerint azonban senkinek sem mutatták meg Obama szövegének tervezetét, s nem volt hajlandó részletezni, mi is fog elhangozni a sokak által várt beszédben. Jaakov Amidror, az izraeli kormányfő nemzetbiztonsági tanácsadója azonban határozottan leszögezte, a Jediót Ahronót hírével ellentétben nem volt szó a beszédről, mikor találkozott az amerikai tisztviselőkkel Washingtonban.
A határozott tagadások ellenére elemzők elképzelhetőnek tartják, hogy Obama fog olyat mondani, amely nem lesz kedvező az izraeli kormányra nézve. A diplomáciai harc szeptember, a palesztin állam elméleti elismerésének közeledtével egyre fokozódik. Egy nappal korábban Mahmúd Abbász palesztin elnök írt egy véleménycikket a The New York Timesban, amelyben a független Palesztina vízióját vázolta fel, előzőleg Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő a knesszet plénuma előtt tartott beszédében viszont ugyanennek az elméletnek a fonákját mondta el, hangsúlyozva, most az izraeliek az életükért küzdenek. A miniszterelnök kitartva eddigi álláspontja mellett ragaszkodott az egy és oszthatatlan Jeruzsálemhez, valamint az izraeli katonai jelenléthez a Jordán partján, ezzel mintegy rámutatva, a palesztin és az izraeli kormány közötti nézetkülönbségek továbbra is áthidalhatatlanok. Márpedig a palesztinok elmélete szerint a független Palesztina fővárosa csakis Kelet-Jeruzsálem lehetne, amelyet Izrael 1967-ben elfoglalt és annektált, majd 1980-ban törvényt hozott ennek bebetonozására, miközben a nemzetközi közösség a keleti városrészt – és Ciszjordániát – megszállt területnek tartja, nem Izrael részének.
Benjamin Netanjahu valószínűleg úgy kíván Amerikába utazni a Barack Obamával való találkozóra, hogy maga mögött tudja Washington támogatását, ám az izraeli elemzők egy része kétélű fegyvernek tartják az állandó végveszéllyel való riogatást, amely diplomáciai elszigetelődéshez is vezethet, főként az arab világ forradalmainak fényében.
Fagyos reggel és köd után jön valami sokkal rosszabb