A Lázár János, Szijjártó Péter és Ágh Péter fideszes képviselő által jegyzett új javaslat értelmében a 98 százalékos különadó a 2010. január 1-jén vagy azt követően a jogszabályban meghatározott jogcímen megszerzett jövedelmeket sújtaná. A 2005 és 2009 közötti időszakra vonatkozóan korábban befizetett különadó öszszegét az állami adóhatóság viszszatéríti a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül. A javaslat kiegészítené a különadó fizetésére kötelezettek körét az európai és az országgyűlési képviselőkkel, illetve az alpolgármesterekkel, megyei közgyűlési elnökökkel és alelnökökkel. Ebben a körben egyébként a tervezet csak a 2011. január 1-je utáni juttatásokat adóztatta volna meg, vagyis a tavalyi választások után hivataluktól megválni kényszerülő, többségükben MSZP-s, SZDSZ-es és MDF-es parlamenti, illetve önkormányzati képviselők mentesültek volna a különadó-fizetés kötelezettsége alól.
Rogán Antal (Fidesz) viszont benyújtott egy módosító indítványt, amely az ő esetükben is a 2010. január 1-je óta történt kifizetéseket adóztatja meg, ezt végül elfogadta a többség.
*
A fideszes javaslat kimondja, hogy az állami vezetők, országgyűlési képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, európai parlamenti képviselők, jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében a kétmillió, más foglalkoztatottak (például tanárok, orvosok, köz- és kormánytisztviselők, rendfenntartók) esetében a három és fél millió forint feletti részt terheli a 98 százalékos különadó.
Szijjártó Péter expozéjában azt mondta, az ország érdekével és az emberek igazságérzetével is ellentétes döntést hozott a végkielégítéseket sújtó, 98 százalékos különadó ügyében az Alkotmánybíróság, de ha elfogadja a Ház a Fidesz törvényjavaslatát, akkor „legalább a 2010-es évre” orvosolható ez a helyzet. A fideszes politikus szerint nyilvánvalóan tarthatatlan, hogy olyan állami cégek vezetői, mint a MÁV, illetve olyan közcégek vezetői, mint a BKV, amelyek az államadósságot jelentős mértékben növelték, több tíz milliós végkielégítéssel a zsebükben távozhassanak. Példaként említette a BKV volt személyzeti vezetőjének végkielégítését, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank egykori vezetőinek többmilliós juttatásait, valamint a többmilliárdos tartozást felhalmozó MÁV korábbi vezetőinek végkielégítéseit.
A gyorsított eljárásra azért volt szükség, mert bár a 2005–2009 közötti időszakra vonatkozó extraadó-kivetést az Alkotmánybíróság egyebek mellett a visszamenőleges hatály miatt ítélte alkotmányellenesnek, a 2010-es adóévre vonatkozóan még nyitva hagyta az adóztatás lehetőségét. Az idő sürget, hiszen a személyijövedelemadó-bevallás határideje május 20-a, így ha megáll az az érvelés, hogy a 2010-es adóév eddig tart, akkor az új törvény még vonatkozhat a legutóbbi időszakra.
Orbán Viktor este úgy értékelt, hogy a magyar nép igazságérzetével ellenkezik, hogy csak a 2010 után kapott végkielégítéseket lehet 98 százalékos különadóval sújtani. Arra, hogy a parlamentben hétfőn elfogadott új különadó-szabályozás kiállja-e majd az alkotmányosság próbáját, a kormányfő úgy válaszolt: „meglátjuk, minden puding próbája az evés”.
Az Alkotmánybíróság pénteken már második alkalommal dobta vissza a különadó-kivetést lehetővé tévő törvényt.
Áder új szerepben. Áder János, a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselője közölte, Orbán Viktor miniszterelnök felkérte a választójogi reform megalkotásának koordinálására. Ezt a munkát Kövér László parlamenti elnökkel megosztva, közösen végzik majd. A politikus úgy fogalmazott, hogy a választójogi reformot legkésőbb az év végéig el kell fogadnia az Országgyűlésnek. (MTI)
Németh: hazánk nem tűri a zaklatásokat. Mit kíván tenni a kormány azzal, hogy az ukrán titkosszolgálatok olyan kárpátaljai magyarokat fenyegetett, akik magyar állampolgárságot kértek – kérdezte interpellációjában Szávai István (Jobbik), aki durvának nevezte, hogy az érintetteknek olyan, vélhetőleg az ungvári magyar konzulátus biztonsági kamerái által készített felvételeket mutattak, amelyek az ukrán szolgálatokhoz kerültek. Németh Zsolt külügyi államtitkár visszautasította, hogy kémek dolgoznának Magyarország ukrajnai külképviseletein. Kijelentette, hogy az interneten valóban nyilvánosságra került egy felvétel, de véleménye szerint az csak külső kamerával készülhetett. Azt viszont megerősítette, hogy mintegy húsz embert zaklatott az ukrán titkosszolgálat, őket jogellenesen hallgatták ki és megfenyegették. Leszögezte, Magyarország nem tűri, hogy embereket ilyen módon zaklassanak és elvárja, hogy ezeket a vegzálásokat azonnal fejezzék be. Jelezte, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azonnal hangot adott a magyar tiltakozásnak. A képviselő, aki hangsúlyozta, hogy nem beszélt kémekről, elfogadta a választ.
origo.hu
Késsel támadt az utcán egy ukrán férfi egy fiatalra Tatabányán
