Palesztina árnyékában

Talán soha nem volt diplomáciai szempontból olyan kínos helyzetben Izrael függetlenségének évfordulóján, mint most. Hatvanhárom évvel a függetlenség kikiáltása után a zsidó állam azzal néz szembe, hogy az általa 1967-ben megszállt palesztin területek fél év múlva maguk is függetlenné válnak, a nagyvilág pedig rábólint a történelmi eseményre.

2011. 05. 20. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Barack Obama amerikai elnök az izraeli függetlenség ünnepére jókívánságait küldte a közel-keleti államnak, ám üzenetében helyet kapott az a kitétel is, hogy reméli, a két állami megoldás mielőbb megvalósul. Ezt, azaz a palesztin függetlenséget nyilván rengeteg tárgyalás előzi még meg, s az sem biztos, hogy végül szeptemberben az ENSZ közgyűlése, valamint a Biztonsági Tanács is támogatja majd, de a diplomáciai csatározások során az körvonalazódik, hogy soha ilyen nagy esély nem nyílt még a palesztin állam létrehozására. Ez pedig felettébb aggasztó lehet Benjamin Netanjahu számára. Az izraeli miniszterelnök épp a vétójoggal bíró BT-tagokat látogatja végig azzal a reménnyel, hogy a nemrég megkötött Fatah–Hamász-megállapodás miatt a palesztin kormányt sikerül ellehetetlenítenie, miközben a szintén Franciaországban, Nagy-Britanniában, valamint Németországban tárgyaló Mahmúd Abbász palesztin elnök a saját állam melletti kiállást kéri az európai vezetőktől. A kijelentések alapján úgy tűnik, nem Párizs és London fog dönteni ebben a kérdésben, sokkal inkább az Egyesült Államok. Amelynek vétója a történelem fényében valószínűnek tűnik, de Obama eddigi tevékenységét és kijelentését tekintve egyáltalán nem biztos.
Reuven Rivlin izraeli házelnök ünnepi beszédében hazáját fénylő csillagnak nevezte az „elnyomó és szörnyűséges Közel-Kelet szívében”. A Háárec izraeli napilap ugyanakkor rámutat, bár Izrael valóban demokratikus, stabil és gazdaságilag is prosperál, nem tehet úgy, mintha független volna a körülötte zajló eseményektől. Az „arab tavasz” forradalmai Izraelre is hatással vannak, hiszen a status quo felborult, a később kialakuló Közel-Kelet pedig elképzelhető, hogy már Palesztinával is számol Izrael mellett. Izraelnek jelenleg 7,746 millió állampolgára van, ebből 5,863 millióan zsidók, 1,587 millióan arabok, 322 ezren pedig egyik kategóriába sem tartoznak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.