Sietősre fogta a NATO

Párizsi stratégia. Franciaország részvétele a Líbia elleni háborúban az volt, hogy bebizonyítsa a világnak, de főként Németországnak a katonai képességeit, s ezáltal növelje befolyását – mondta Mark Schroeder, a texasi Stratfor kutatóintézet igazgatója az East African című kenyai lapnak. A szakértő úgy látja, az eddigi líbiai események alapján az várható, hogy Franciaország továbbra is meghatározó irányítója akar maradni Afrika ügyeinek. (MN)

Kadhafinak távoznia kell a hatalomból! – hangoztatta Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, mikor az Európai Parlament plénuma előtt vitázott az uniós diplomáciai tervekről. Brüsszel irodát fog nyitni Bengáziban, hogy annak segítségével juttathassa el a támogatást az ott székelő líbiai ellenzéki kormánynak, így ez a testület elkezdheti kiépíteni az alternatív oktatási rendszert, helyreállíthatja az egészségügyi ellátást és megerősítheti a határvédelmet. Az ellenzéki kormány – amelyet Franciaország és Olaszország is elismert már Líbia valódi képviselőjeként – két-három milliárd dollárt kér az előttünk álló néhány hónapra az alapvető ellátásokra.
Elméletileg cserébe az EU piacot remél Líbiától, a fiatal lakosság és az úgyszólván érintetlen gazdaság hatalmas lehetőségeket rejt a tőkeerős nyugati cégek számára. Ezzel együtt a menekültáradatot is úgy állítanák meg, hogy a háború utáni Líbiában indítanak el gazdasági programokat, helyben maradásra ösztönözve a líbiaiakat. A háború azonban még mindig dúl, s egyelőre nem látni, mikor lehet elkezdeni az újjáépítést, kik vehetnek benne részt, s ki lesz az, akivel tárgyalni lehet majd. Elemzők rámutatnak, a líbiai rezsim ellen indított légitámadásokat kezdetben voltaképp mindenki támogatta, vagy legalábbis nem ellenezte, ám hosszú távon nem fog a nyugati szövetségesek mellett kiállni Oroszország vagy Kína. Talán ennek a felismerésnek következtében támadt aktívabban az elmúlt napokban a szövetség. A NATO légiereje szerdára virradó éjjel parancsnoki központokat és kormányzati intézményeket támadott a líbiai fővárosban és környékén: előbbiek között volt a katonai hírszerzés egyik bunkere, utóbbiak között pedig találat érte a parlament, az állami tévé és rádió, valamint a líbiai hírügynökség épületét is – írta az MTI. Állandó célpontja a Tripoli elleni légitámadásoknak a Bab el-Azizíja-i főhadiszállás, amelynek bunkerében húzta meg magát feltételezések szerint az ország vezetője, Moammer Kadhafi ezredes. Egy szemtanú szerint reggel több mint egy órán át újabb robbanások rázták meg a város keleti részét, miközben harci gépek repültek át Tripoli felett. A líbiai ellenzék elfoglalt egy támaszpontot Tripoli egyik elővárosában is, ami feltétlenül nagy fegyvertény, de nem jelenti azt, hogy Kadhafi rendszere összeomlott volna. A líbiai kormányfő a súlyos támadások után az ENSZ alapokmányának megsértésével vádolta a NATO-t, Bagdadi Mahmúdi a világszervezet főtitkárát tájékoztatta a károkról. Márpedig az ENSZ továbbra is Kadhafi kormányát ismeri el Líbia képviselőjeként, azaz az ezredes halála nélkül nehezen válhat az átmeneti kormány valódi, legitim irányító testületté. Azt viszont a nyugati szövetség továbbra is tagadja, hogy Kadhafi megölése volna a célja.