Vádlottak padján a volt csendőr

Megkezdődött a háborús bűntettel vádolt Képíró Sándor volt csendőr főhadnagy büntetőpere tegnap. Az ügyészség szerint 1942-ben közreműködött civilek törvénytelen kivégzésében. Ezzel szemben a 97 éves férfi azt mondta, egy ötfős családot megmentett a kivégzéstől. Zétényi Zsolt ügyvéd közölte: a vádirat egy fikció.

2011. 05. 15. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megkezdődött tegnap a vádirat ismertetésével a Képíró Sándor volt csendőr főhadnagy elleni büntetőper a Fővárosi Bíróságon. A 97 éves, magyar–argentin állampolgárságú férfival szemben Efraim Zuroffnak, a Simon Wiesenthal Központ igazgatójának a feljelentése nyomán indult büntetőeljárás. A Budapesti Nyomozó Ügyészség vezetője a vádirat ismertetésekor rámutatott: Képíró 1942 januárjában, az újvidéki razzia idején egy 10-12 fős járőröző csoportot vezetett. A január 20-i eligazításon felettese, Gaál Lajos csendőr alezredes azt mondta, nem szabályszerű razziát, hanem tisztogatást kell végrehajtani, s a jogtalan fegyverhasználat is megengedett. Ezt a vádlott aggályosnak tartotta, írásban kérte a parancsot, de azt felettese megtagadta.
Az ügyészség szerint január 23-án a vádlott által irányított járőrök közül ismeretlenek indokolatlanul lelőttek négy embert. Továbbá az egyik beosztott járőre őrizetbe vett egy testvérpárt, akikről a helyiek azt állították, hogy 1941 áprilisában fegyverrel támadtak a bevonuló magyar csapatokra. A Máriássy testvéreket az igazolóbizottsághoz kísérték, s később több száz emberrel együtt kivégezték őket. A vádirat egy olyan esetre is utal, amikor Képíró állítólag megkérdezte egy teherautó sofőrjét, elvinné-e az őrizetére bízott 30 fős fogolycsoportot a kivégzőhelyre. A vezető igent mondott, mire a foglyokat elszállították, s kivégezték. Az ügyészség szerint Képíró háborús bűntettet követett el azzal, hogy közreműködött emberek törvénytelen kivégzésében.
Ezzel szemben a vádlott azt mondta, egyike volt annak a négy, Újvidéken szolgáló csendőrtisztnek, aki nem használt fegyvert. Ezt az 1944-ben ellene folytatott katonai perben két csendőr százados is megerősítette – mondta Képíró Sándor, aki szerint a vádirat hazugságokon alapuló koholmány. Rámutatott: azért kérte felettesétől a fegyverhasználati parancs írásba adását, hogy így világos legyen, ki a felelős az ez alapján történő törvénysértésekért. Állította azt is, mindvégig vigyázott, hogy beosztottai ne használjanak fegyvert. A vádlott úgy vélte, nem volt joga sem elfogni, sem szabadon engedni a Máriássy testvéreket, csupán az igazolóbizottsághoz kísérte őket. Ugyanakkor hangsúlyozta: egy ötfős család életét meg tudta menteni, akiket egy csendőr zászlós el akart hurcolni kivégzésre. A bíróság ezután felolvasta a vádlott nyomozati szakban tett vallomását, amely szerint a razzia célja nem zsidók vagy szerbek megölése volt, hanem a partizánakciók felszámolása. Képíró ügyvédje, Zétényi Zsolt lapunknak úgy nyilatkozott: a vádirat egy fikció, védence nem követett el bűncselekményt.
A tárgyalás előtt sárga Dávid-csillagot viselő fiatalok álltak sorfalat a bíróság Fő utcai épülete előtt. A tárgyalóteremben azonban a bíró megtiltotta ezek viselését.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.