Megkezdődött tegnap a vádirat ismertetésével a Képíró Sándor volt csendőr főhadnagy elleni büntetőper a Fővárosi Bíróságon. A 97 éves, magyar–argentin állampolgárságú férfival szemben Efraim Zuroffnak, a Simon Wiesenthal Központ igazgatójának a feljelentése nyomán indult büntetőeljárás. A Budapesti Nyomozó Ügyészség vezetője a vádirat ismertetésekor rámutatott: Képíró 1942 januárjában, az újvidéki razzia idején egy 10-12 fős járőröző csoportot vezetett. A január 20-i eligazításon felettese, Gaál Lajos csendőr alezredes azt mondta, nem szabályszerű razziát, hanem tisztogatást kell végrehajtani, s a jogtalan fegyverhasználat is megengedett. Ezt a vádlott aggályosnak tartotta, írásban kérte a parancsot, de azt felettese megtagadta.
Az ügyészség szerint január 23-án a vádlott által irányított járőrök közül ismeretlenek indokolatlanul lelőttek négy embert. Továbbá az egyik beosztott járőre őrizetbe vett egy testvérpárt, akikről a helyiek azt állították, hogy 1941 áprilisában fegyverrel támadtak a bevonuló magyar csapatokra. A Máriássy testvéreket az igazolóbizottsághoz kísérték, s később több száz emberrel együtt kivégezték őket. A vádirat egy olyan esetre is utal, amikor Képíró állítólag megkérdezte egy teherautó sofőrjét, elvinné-e az őrizetére bízott 30 fős fogolycsoportot a kivégzőhelyre. A vezető igent mondott, mire a foglyokat elszállították, s kivégezték. Az ügyészség szerint Képíró háborús bűntettet követett el azzal, hogy közreműködött emberek törvénytelen kivégzésében.
Ezzel szemben a vádlott azt mondta, egyike volt annak a négy, Újvidéken szolgáló csendőrtisztnek, aki nem használt fegyvert. Ezt az 1944-ben ellene folytatott katonai perben két csendőr százados is megerősítette – mondta Képíró Sándor, aki szerint a vádirat hazugságokon alapuló koholmány. Rámutatott: azért kérte felettesétől a fegyverhasználati parancs írásba adását, hogy így világos legyen, ki a felelős az ez alapján történő törvénysértésekért. Állította azt is, mindvégig vigyázott, hogy beosztottai ne használjanak fegyvert. A vádlott úgy vélte, nem volt joga sem elfogni, sem szabadon engedni a Máriássy testvéreket, csupán az igazolóbizottsághoz kísérte őket. Ugyanakkor hangsúlyozta: egy ötfős család életét meg tudta menteni, akiket egy csendőr zászlós el akart hurcolni kivégzésre. A bíróság ezután felolvasta a vádlott nyomozati szakban tett vallomását, amely szerint a razzia célja nem zsidók vagy szerbek megölése volt, hanem a partizánakciók felszámolása. Képíró ügyvédje, Zétényi Zsolt lapunknak úgy nyilatkozott: a vádirat egy fikció, védence nem követett el bűncselekményt.
A tárgyalás előtt sárga Dávid-csillagot viselő fiatalok álltak sorfalat a bíróság Fő utcai épülete előtt. A tárgyalóteremben azonban a bíró megtiltotta ezek viselését.
origo.hu
Haverjaival kötött túlárazott szerződéseket Magyar Péter amikor vezérigazgató volt
