Ázsiai harc a közös tengerért

Több száz ember gyűlt össze tegnap Kína hanoi nagykövetségénél, hogy követelje: Peking vonuljon ki a demonstrálók szerint vietnami felségvizekről és az ott lévő szigetekről. A vita már nemcsak az aprócska sziklákról, hanem a tenger nevéről is szól.

Ha a földrajzi neveket egy adott ország szóhasználatával használják a térképeken, az az említett kultúra egyértelmű befolyását jelenti. A koreai nagykövetségeken világszerte található egy könyv, amelyben amellett érvelnek, hogy a Japán és Korea közötti területet Koreai-tengernek nevezze mindenki, s ne Japán-tengernek. A vietnami külügyminiszter szóvivője, Nguyen Phuong Nga is köszönetét fejezte ki az érintett országoknak, mert meg akarja oldani a „vitát a Keleti-tengeren”. Egyikük, a Fülöp-szigetek hat országot hívott össze a megállapodás érdekében, hogy béke költözzön „a Nyugat-Filippínó-tenger területére”. Mindként esetben az általunk Dél-kínai-tengerként ismert területről van szó, ahol hét ország vívja harcát egyes sziklák tulajdonlásáért. A harc egyidős a nemzetközi diplomáciai testületek kialakulásával, csak Kína étvágya lett egy kicsit nagyobb hatalma gyarapodásával együtt az utóbbi időben.
A Spratly- és Paracel-szigetek valójában nem alkalmasak az emberi élet fenntartására, stratégiai jelentőségük azonban olyan óriási, hogy Vietnam, Malajzia, Brunei, Kína, a Fülöp-szigetek, Indonézia és Tajvan is úgy érzi, valójában az ő területén hajóznak a többiek, és magának követeli a halban és vélhetően olajban gazdag sziklákat. A Nyugat-filippínó-tenger elnevezés egyébként mindössze egyhetes, azóta használják hivatalosan Manilában, hogy Vietnam és Kína összeveszett egy tengeri ütközés miatt, bár állításuk szerint valójában évtizedek óta így emlegették a vízfelületet. Manila terve az, hogy a vitatott területet a béke, a szabadság, a barátság és az együttműködés zónájává (angol rövidítéssel ZOPFFC) nyilvánítják, és azt közösen irányítja az összes ország. Benigno Aquino Fülöp-szigeteki elnök elmondta, országukat Kína provokációja nem fogja háborúba rángatni a sziklák miatt, egyúttal azt is, hogy a legutóbbi kutatásaik alapján gazdag olajkincs megtalálásában bízhatnak a Nyugat-filippínó-tenger mélyén.
A vitába Ausztrália is beszállt, amely megegyezést kért az érintett felektől, valamint az Egyesült Államok sincs messze, hiszen most kezdődik a SEACAT nevű tengeri gyakorlat amerikai, Fülöp-szigeteki, malajziai, indonéziai, thaiföldi és brunei résztvevőkkel. Utoljára 1988-ban harcolt egymással Vietnam és Kína ezért a vízfelületért, akkor hetven vietnami tengerész halt meg. Washington és Manila között létezik egy olyan biztonsági paktum, amely kötelezi Amerikát, hogy kínai támadás esetén azonnal segítsen a szigeteknek. Ilyen egyébként Tajvannal is fennáll, amely jelenleg birtokában tartja a Spratly-szigetek egyetlen lakható tagját.