Kulturális sokszínűség és érdemi párbeszéd – hídépítés Európa és az arab, mozlim világ között, hirdette az esemény címe. Ilyen konferenciából van elég, általában a résztvevők leülnek, mosolyognak, megisznak egy kávét, majd hazatérnek. A Külügyminisztérium által támogatott rendezvény szervezői, a helyi főiskolához kötődő Lyceum Pro Scientis Alapítvány, Eger polgármestere, Habis László, valamint a közreműködő al-Gharnati Alapítvány munkatársai ezért is hívták fel a figyelmet a címben szereplő „érdemi” szóra.
– Nem akarjuk, hogy ez a konferencia egy legyen a rengeteg hasonló témájú események sorában, valódi, érdemi megbeszéléseket akarunk tető alá hozni – mondták. Az alapítvány létrejötte elsősorban Fehérvári Géza professzor érdeme. Az egri származású híres magyar diplomata, aki egykor Kuvaitban is szolgált nagykövetként, az arab kultúrát és a magyarságot szerette volna közelebb hozni egymáshoz, így az al-Gharnati Alapítvány létrehozása is az ő ötlete volt.
A munka azonban csak most kezdődik, figyelmeztetett Kaknics-Ujhelyi István, az alapítvány képviselője. A tervek szerint létrehoznak Egerben egy Közel-Kelet–Ázsia kutatóintézetet, amelyen belül helyet kapna egy olyan társaság, amely az etikus pénzügyi irányítással foglalkozna. – A térképeket épp most rajzolják át, új hatalmi központok alakulnak ki, a szél pedig keletről fúj – mondta Kaknics-Ujhelyi István, leszögezve, ebben a megváltozott világban az erős Közép-Európának nagy szerep juthat. Többek között azért, mert a magyar diplomácia is odafigyel az öböl menti térségre, néhány hete a szaúdi Súra Tanács – királyi tanácsadó fórum – magyar baráti delegációja járt Egerben és Szilvásváradon, a látogatásnak a sivatagi királyságban nagyon kedvező visszhangja volt. Az alapítvány működését egyébként a Külügyminisztérium támogatja, Hóvári János helyettes államtitkár pedig rámutatott, Egerben a megszálló török hadsereg távozásakor az itt élő törökök maradtak, ezért is alakulhatott ki az évszázadok során a párbeszéd hagyománya a városban.
N. Rózsa Erzsébet hasonló gondolatokat fejtett ki előadásában. A Magyar Külügyi Intézet főmunkatársa rámutatott, 2011 Közép-Európa éve az Európai Unióban, minthogy az elnökséget hazánk után Lengyelország veszi át. Egy olyan térségről beszélünk, amelynek nem voltak arab tapasztalatai, csak a törökökkel voltak kapcsolataink. A szakértő ezzel együtt elmondta, hazánk a formális kereteket megtartotta, így soha nem zárt be arab országban levő nagykövetséget, sőt nyitott egy újat, hasonlóan Lengyelországhoz és Csehországhoz. Az EU-elnökség persze ma már nem ugyanolyan, mint a lisszaboni szerződés előtt, így a külügyeket már nem a soros elnök irányítja, hanem Catherine Ashton külügyi főképviselő és a Külügyi Szolgálat, ráadásul az arab tavaszként ismert forradalomsorozat is teljesen felforgatta a viszonyokat. N. Rózsa Erzsébet elmondta, a magyar kormány így érthetően nem folytathatott válságkezelést politikai tekintetben az arab országokban, de a humanitárius ügyek Budapesthez tartoznak, így Martonyi János Egyiptomban, Győri Enikő Tunéziában járt, Líbiában pedig a magyar nagykövetség maradt egyedüliként nyitva, hogy segítse a menekülőket, amelyért egyébként nagyon sokan megdicsérték Magyarországot.
Egert a messziről jött szakértők, bankárok, egyetemi tanárok és politikusok nagyon megszerették.
– Eger hatékonyabb lehet Budapestnél ezen a területen – mondta lapunknak Horváth László. Az Interparlamentáris Unióban működő magyar–Arab-öböl térség országai közti baráti tagozat elnöke szerint „Budapesten van minden, de ott is tűnik el minden”, egy kisebb, de törekvő település jobban szolgálhatja egy-egy ügy képviseletét. Szorgalmazta, hogy az eddigi ígéretek helyett legyenek valódi tettek, nehogy az újjáéledő bizalom az arab világ részéről ismét a semmibe hulljon. Horváth László azt is megjegyezte, bár Eger valóban bora miatt világhírű, ezt pedig a mozlim országok küldöttei vallási szabályaik miatt természetesen nem élvezhetik, azért nem csak bor van Egerben, a résztvevőknek ki is osztottak egy prospektust a környék és Magyarország fürdőiről.
A konferencián a résztvevők többek között olyan témákkal foglalkoztak, amelyek a mindennapokat érintik, így például az iszlám bankolás jelenségével és jelentőségével. Az egyre terjedő, bár hazánkban még nem igazán ismert, a megszokottnál etikusabb és biztonságosabb módszer közös felelősségvállalást és kockázatot irányoz elő a banki műveletek során, azaz a bank és az ügyfél közösen vállalkoznak, a vállalkozás eredményét – vagy veszteségét – pedig mindkét fél élvezi vagy elszenvedi. A magyar szabályozás egyelőre nem teszi lehetővé, hogy iszlám bankolással foglalkozzanak a hazai pénzintézetek, ráadásul szellemi értelemben is furcsa volna egy mozlim közösséggel gyakorlatilag nem rendelkező országban az iszlám pénzintézetek megjelenése, de az ottani tapasztalatok átvétele a nemzetközi válság fényében jó ötletnek tűnik, mivel az etikus bankolás bizonyos mértékben valóban védelmet nyújt a spekulációval szemben.
origo.hu
Medvét láttak Hajdú-Biharban
