Éjjeli őrjárat magányos túlélőknek

Hegyi Zoltán
2011. 06. 16. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vasárnap éjszaka, éjfél után tévézni speciális élményeket kínál. Így van ez még akkor is, ha eltekintünk a felnőttcsatornák nyújtotta lehetőségektől. A hét utolsó napját a látszat szerint amúgy is kiemelten kezelik a programigazgatók, foltokban valami még mindig megmaradt a gyerekprogramok, vallási műsorok, „nagy” film hármas egykori bájából, és a kiemelt odafigyelés folytatódik az éj leple alatt is. Csillapodnak, majd megszűnnek a külső zajok, intenzívebbé válik a kapcsolat a néző és a médiakor szárnyas oltára között, már-már olyan, mint egy éjszaka Hallal, a központi, számító géppel Kubrick 2001: Űrodisszeájában. És ha már itt tartunk, éjfél után nem sokkal mindent visz a Hír Televízió, a világűrből látható Földdel. Felettébb alkalmas gondolkodásra, elmélyülésre, habitustól függően képzelhetjük magunkat magányos túlélőnek, azaz a világ szomorú urának, vagy ismét beleborzonghatunk önnön parányi voltunkból adódó helyzetünkbe, esetleg a súlytalanságból szemlélhetjük, milyen szívfájdítóan gyönyörű a kék bolygó. Évekkel ezelőtt a Duna TV kínált hasonló élményt, ott halak mentek hajnalig, szintén kiváló alkalmat nyújtva a meditációs bázis kiszélesítésére, tudatállapottól függően akár tovább is lehetett értelmezni a látottakat. Most Péterfy Bori és a Love Band koncertfelvétele megy, utána vers, ha már nem is mindenkinek, Petőfi Sándor: Szülőföldemen, Mécs Károly mondja, a nagy hangok egyike. A Dunán még az is jó, amikor az éjszaka közepén váratlanul felbukkan egy esti mese, az időeltolódás miatt persze, ettől még kedvesen szürreális Mazsola jelenléte a nagy magyar éjszakában. Az RTL Klub valószínűleg szégyelli, hogy elvétve műsort is gyárt, ezért kezdődik nulla-húszkor a Portré című riportmagazin, ami alatt a TV2 is letudja a kötelezőt egy magyar filmmel, amit ugye mégsem lehet főműsoridőben megversenyeztetni Johnny Depp villanyszámla-sorozatával, A Karib-tenger kalózaival. Utána viszont máris Ezo TV, amit telefonos játékként aposztrofálnak, ügyesen kikerülve ezzel az esetleges csalás és szélhámosság kategóriát.
Fenntartva és megengedve, hogy mágusok, sámánok, látnokok mindig is léteztek, és néhány fröccs után Gizi, a közellátó is szórakoztató tud lenni, azért a funkcionális analfabetizmus jelen állapotát vizsgáló felmérést figyelembe véve, ennek a Budapest TV legszebb napjaira emlékeztető kis szórakozásnak is megvannak a veszélyei. Ha nem is akkorák, mint amiket annak a magát egy hajdan szebb napokat látott műsorvezetővel is reklámozó, pénzkölcsönzéssel és -behajtással foglalkozó cégnek a televíziós jelenléte okoz, amelyiket semmi nem különböztet meg egy szabolcsi uzsorástól. Stefan és a kevésbé piszkos Harry aus der Reihe Derrick össze is vonják a szemöldöküket egy-egy kilátástalan zakóba gyömöszölve a Sorozat+-on. Azért a „cseh kettő” félálomban már hiányzik salakmotorral, biciklis focival (Pospisíl testvérek), Spejbl és Hurvinekkel, lehetőleg Markossal, Nádassal, Boncz Gézával.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.