Erdogan győzelemre ítélve

Bár a nyugati sajtó egy része nyíltan a Köztársasági Néppárt (CHP) támogatására buzdít Törökországban, jelenleg inkább az a kérdés, hogy a 2002 óta kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) megszerzi-e a szavazatok kétharmadát, vagy sem.

Lecsap a Pöröly. Újabb három katonai vezetőt tartóztattak le tegnap Törökországban a Pöröly-összeesküvésben való részvétel gyanújával. A rendőrség állítólag Hakan Büyük nyugalmazott ezredes házában talált olyan dokumentumokat, amelyek a tervekkel állnak összefüggésben, így már 15 katonai vezetőt gyanítanak a puccskísérlettel. A Pöröly a hatóságok szerint 2003 óta folyó összeesküvés, amelynek célja a kormány megbuktatása erőszakos úton, ehhez pedig a hadsereget használták volna fel.

Recep Tayyip Erdogan kormányfő egy CHP-poszteren szultánként jelenik meg, felette a nagy hatású mozlim hitszónok, Fethullah Gülen. A szultán-miniszterelnök egy vonatot vezet, amely tele van AKP-szavazókkal, és együtt egy szakadék felé rohannak. A legerősebb ellenzéki párt most épp tagadja, hogy ezt a plakátot ő rendelte volna meg, hiszen Törökországban csak óvatosan bírálják a kormánypártot, amely – hacsak nem történik égszakadás-földindulás – vasárnap is megszerzi a többséget a Nemzetgyűlésben, és a kétharmados győzelem sem tűnik lehetetlennek. Talán épp ezért látványos a nyugati sajtó cikkezése. Az Economist brit gazdasági lap határozottan a CHP támogatására szólította fel a törököket, mondván, most erős ellenzékre van szüksége Törökországnak, és nem a kormány további erősödésére. Ezt a véleményt tükrözték a Financial Times, az Observer, a Time, a New York Times és a Wall Street Journal cikkei is.
A kampány Törökországban igen zajosra sikerült. A leghatározottabb talán Erdogan volt, aki kijelentette, ha az AKP lett volna kormányon 1999-ben, mikor elfogták a betiltott Kurd Munkáspárt vezetőjét, Abdullah Öcalant azonnal felakasztották volna. Szavaival az akkor a kormányzó koalícióban részt vevő Nemzeti Mozgalom Pártját (MHP) célozta meg, amely szerinte politikai érdekeit követve nem ragaszkodott Öcalan kivégzéséhez, hanem elfogadta az életfogytiglani börtönbüntetést. Az MHP-re rájár a rúd, a kampányidőszakban rövid idő alatt nyolc vezetője is lemondott egy ismeretlenek által internetre feltett videó miatt, amelyen állítólag az érintett politikusok látszanak. Az ügy súlyosan érintette a radikális pártot, jelenleg épp a bejutási határ közelében mérik a közvélemény-kutatók.
Törökországban tízszázalékos a parlamentbe jutási küszöb, amelyet két párt, az AKP és a CHP könnyen meg fog ugrani, az MHP pedig talán. A legutolsó, június elsején kiadott felmérés szerint a kormányzó párt 49,8 százalékot szerez, a köztársaságiak 27,6-et, a nacionalisták 11,1-et, míg a kurdok pártja, a Béke és Demokrácia Párt (BDP) mindössze 5,4-et. Ha valóban ezek az eredmények születnek, akkor Erdogan pártja nem szerez kétharmadot, ha viszont az MHP mégsem jut be, az áhított többség meglesz.