Felfedezett szigetek

Magyarország számára új lehetőségeket teremt a csendes-óceáni államok felé nyitás, amiről a múlt héten döntöttek. A cél nemcsak a kapcsolatok felvétele, hanem az együttműködés is, például az ENSZ-ben.

Nauru, Kiribati, Vanuatu, a Salamon-szigetek, Szamoa, Palau, Tuvalu, Tonga, a Marshall-szigetek, Mikronézia és Pápua Új-Guinea lesznek az új zászlók a magyar diplomáciai térképen. Ezek egyike sem gazdag ország, legtöbbjük főként segélyekből él (az egyetlen Pápua Új-Guinea kivételével, ahol a terület és a lakosság is tekintélyes). Mivel azonban független országok és tagjai az ENSZ-nek, hatalmas lehetőséget rejtenek azoknak, akik ezt a nem elhanyagolható tényt ki akarják használni. Hazánk tervezi, hogy az októberi ENSZ-közgyűlésen megszerzi a szükséges számú szavazatot Biztonsági Tanács nem állandó tagságához. Bár Martonyi János szerint ez jelenleg „nem nevezhető prioritásnak”, a diplomácia jó érzékkel találta meg azon államokat, amelyek hajlandók az új barátokat segíteni egy szavazásnál. A magyar külügyminiszter az Origó hírportálnak nyilatkozva azt mondta, „vannak olyan globális problémák, mint a klímaváltozás és az óceánok vízszintjének emelkedése, amelyek ezeknek az országoknak nagyon fontosak, és ezért nekünk is azok. Ez a BT-tagsági ambícióinktól függetlenül is olyan döntés, amelyet már régen meg kellett volna hoznunk”.
Az említett államok mindegyike áruba bocsátotta már szavazatát vagy nevét. Utóbbira jó példa Tuvalu, amelynek bevételei között élen jár a neki juttatott internetdomain kiterjesztés eladása, ugyanis a televízióadók számára kincset érő .tv jutott nekik. Nauru abból szerzett pénzt, hogy Ausztrália oda irányította az ötödik kontinensre igyekvő menekülteket. Mikor az igencsak ellentmondásos tábort 2006-ban bezárták, Nauru közölte, ezzel száz ember veszítette el a munkáját, így a lakosság tíz százaléka nincstelenné vált. Igaz, a világ harmadik legkisebb államában a lakosság 90 százaléka munkanélküli.
A régióban állandó harc folyik az ENSZ-szavazatokért a Kínai Népköztársaság és Tajvan között. Peking fejlesztési pénzt ad a diplomáciai kapcsolat felvétele után, amelyet később Tajvan megfejel, ha mégis őket választják. Ezt a sok pénzt hozó játékot sokszor eljátszották a térségben, Nauru itt is élen jár, hiszen amint lehetett, elismerte Koszovót, majd az orosz– grúz háború után Abháziát és Dél-Oszétiát is, amelyért Oroszországtól kapott fejlesztési támogatást.