Fenyegetőzés a Felvidéken

Kitelepítéssel és állampolgárságuk elvesztésével is riogatják a magyarokat a népszámlálás idején, legalábbis erről számol be a pozsonyi Új Szó érsekújvári munkatársa.

Tiltás cigányoknak? Kitiltanák a kocsmákból a problémás romákat a szlovákiai Deákin, ahol a helyzet egyre feszültebb, miután az egyik vendéglátóhelyen egy 68 éves férfira öten támadtak rá, és összeverték. A rendőri akció közben pedig egy mindössze 15 éves fiú fegyvert fogott a kiérkező járőrökre, ezért a különleges egységek tagjait kellett kihívni az indulatok lecsillapítására. A helyi képviselők összegyűjtöttek egy listát azokról a romákról, akiket kitiltanának a helyi kocsmákból, ám a polgármester, Hajdú László nem írta alá a határozatot, elmondása szerint ezzel emberi jogokat sértene. (MN)

Az idős magyar embereket a hír szerint egy kopaszra nyírt férfi látogatja és mondja el nekik, hogy amennyiben a népszámlálás során magyarnak vallják magukat, kitelepítik őket, egy másik férfi pedig a városkában magyarul beszélő embereket figyelmeztette arra, „ne csodálkozzanak, ha elvesztik állampolgárságukat”. A napilap szerint ennek következtében több idős ember a kérdőívben csak magyar anyanyelvét merte vállalni, de szlovák nemzetiséget írt be.
A szlovákiai népszámlálás – amely június 6-ig tart és a május 21-én éjfélkor érvényes valóságot kell tartalmaznia – azonban nem az újvári „incidens” miatt vált ki kérdőjeleket a szakemberek körében és okoz feszültséget a polgárok között, hanem azért, mert a Szlovák Statisztikai Hivatal és a Szlovák Adatvédelmi Hivatal között éles vita alakult ki arról, névtelen-e az emberek és háztartásuk állapotának összeírása. Míg a statisztikai hivatal a „teljes anonimitásról” biztosítja a polgárokat, az adatvédelmi szakemberek azt állítják, a kérdőívekhez kiosztott vonalkódok, amelyeket a polgárok ragasztanak a kitöltött dokumentumra, „névre szólóak”, azaz „beazonosíthatók a kitöltött kérdőívek, s az adatokkal vissza lehet élni”. A vitát a főügyészség próbálta meg lezárni, amely igazolta a statisztikai hivatal állítását, amely szerint a vonalkódokat önállóan dolgozzák fel, s csak arra szolgál, hogy ellenőrizhető legyen, részt vett-e mindenki a népszámláláson, a kérdőívek tartalmát pedig ettől függetlenül értékelik ki, az embereket azonban nem sikerült meggyőzni. A kialakult helyzet miatt Ludmila Benkovicová, a statisztikai hivatal elnöke nem tartja kizártnak, hogy a népszámlálás nem lesz érvényes, meghiúsításával már most az adatvédelmi hivatalt vádolja. A politikusok többsége is a statisztikai hivatal mellé állt és a népszámláláson való részvételre biztatja az embereket, a Magyar Koalíció Pártja és a Most – Híd vegyes párt pedig arra is – az érsekújvári riogatást minden jogalap nélkülinek minősítve –, hogy a kisebbségek bátran vállalják nemzetiségüket, nyugodtan vallják magukat magyarnak. A biztatásra szükség is van, mert az elektronikus úton leadott mintegy százezer kérdőív – a leadás határideje május 29-én járt le – arra utal, a magyarok nem éltek jogaikkal, hiszen mindössze egyszázaléknyian töltötték ki a dokumentumot anyanyelvükön.