Szinte biztosra vehető, hogy nem fullad teljes érdektelenségbe az a tavaly decemberben életbe lépett jogszabály, amely idén kedvezményes közteherrel és amnesztiával csábítaná haza a magyar üzletemberek offshore cégekben tartott vagyonát. Lapunkat több helyről úgy tájékoztatták, hogy számos vállalkozó kérdezősködik a lehetőségről. A KPMG adótanácsadó cég igazgatója kérdésünkre például azt közölte, hogy az utóbbi hetekben több külföldi céggel, vagyonnal rendelkező polgár kereste meg, azt tudakolva: mi a pontos menete az offshore pénzek hazautalásának.
– Az érdeklődő ügyfelek közül többen már eldöntötték, hogy visszahozzák vagyonukat, most ennek részleteit igyekeznek tisztázni – mondta Nink Gabriella. A szakember közölte, hogy a pénz hazahozatalának szándékát legtöbben a társasági adó tavalyi és a személyi jövedelemadó idei csökkentésével magyarázzák, korábban ugyanis éppen a magas közterhek miatt hagyták el az országot. Nink Gabriella gyorsan hozzátette: az érdeklődők száma közelebb van a tízhez, mint a százhoz, ám tény, hogy míg korábban a magyar vállalkozók a külföldre településhez kértek segítséget, addig napjainkban egyre többen szeretnének visszaköltözni. A szakember szerint a hazakívánkozó offshore-üzletemberek többsége ősszel jelentkezhet a külföldről érkező pénzek fogadására kijelölt bankok valamelyikénél.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) februárban nevezte meg azt a tíz bankot, amely részt vehet az offshore-vagyonok hazahozatalában. Az amnesztiáról szóló törvény ezekre az intézményekre több feladatot is ró. A bankoknak elsőként ellenőrizniük kell, hogy a vagyonát visszahozni akaró magánszemély megfelel-e a jogszabályi feltételeknek. Ha igen, a pénzintézet levonja a hazautalt összegből a tízszázalékos adót, s a summát névtelenül továbbítja az adóhatóságnak. Ezután a bank igazolást állít ki a tranzakcióról, mely dokumentumra akkor lehet szükség, ha az adóhivatal – más okból – vizsgálatot kezdeményez a pénzét hazahozó személynél. Az érintett ekkor felmutatja az igazolást, s a hatóság nem vizsgálhatja az iraton feltüntetett összeg eredetét, valamint nem állapíthat meg amiatt joghátrányt. Az amnesztia értelmében adó- és illetékfizetéssel, valamint számvitellel kapcsolatos büntetőeljárás sem indulhat.
A PSZÁF adatai szerint két pénzintézet már fogadja az üzletembereket. Az OTP március 16-a óta nyújt segítséget az offshore- pénzek hazahozatalában, a Raiffeisen május közepén indította el szolgáltatását. Utóbbi banknál kérdésünkre azt mondták, hogy május végéig nem hozta haza senki a pénzét, igaz, az utóbbi időben néhány ügyfél már érdeklődött a lehetőség iránt. A Raiffeisen várakozásai szerint korlátozott számban jelentkeznek majd a banknál a külföldi vagyonnal rendelkező polgárok. Ezzel szemben az MKB azt közölte: nagy érdeklődés övezi az amnesztiaszabályt. A pénzintézet – amely hamarosan az offshore-üzletemberek előtt is kinyitja kapuit – úgy véli: az év második felében indulnak meg az utalások. Több pénzintézet – az MKB, az UniCredit, a K&H és a Budapest Bank – eddig azért nem indította el az offshore-pénzek hazahozatalát segítő szolgáltatását, mert adózási, nyilvántartási kérdéseket kívánt tisztázni. A problémák rendezéséért a bankszövetség kezdett tárgyalásokba a nemzetgazdasági tárcával és az adóhivatallal. A bankszövetség szakértője, Batka Anna közölte: a pénzintézetek és a kormányzat közötti egyeztetéseken a jogszabály végrehajtásának gyakorlati kérdéseit igyekeztek tisztázni, s azt, hogy az amnesztiáról szóló passzusok miként viszonyulnak a pénzmosási és az adózási rendelkezésekhez. A szakértő reményei szerint hamarosan megszületnek az írásos állásfoglalások, s a pénzintézetek fogadhatják az offshore-pénzüket hazahozni kívánó ügyfeleket.
origo.hu
Magyar Péter megint mellébeszél a mentelmi jogáról
