Izrael marasztalná Szíria elnökét

Izrael számára katasztrófával érne fel, ha Szíria elnöke távozni kényszerülne – mutatott rá Nógrádi György annak kapcsán, hogy a nemzetközi közösség milyen kesztyűs kézzel bánik Basár el-Aszaddal az ottani erőszakos események ellenére. A szakértő úgy látja, a nyugatiak nem akarják a megbízható diktátort egy ismeretlen személlyel felcserélni.

2011. 06. 06. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nógrádi György szerint látni lehet, hogy Izrael szorult helyzetben van, hiszen Egyiptom oldaláról az ottani forradalom miatt csökkent a biztonsága, a Gázai övezet határának megnyitása pedig azt jelenti, a földnyelvet uraló Hamász korlátlanul juthat fegyverekhez. „A nyugati országok úgy látják, Basár el-Aszad brutális, de kiszámítható vezető, s ha ő elmegy, feltétlenül rosszabb követné” – magyarázta a szakértő, hangsúlyozva, hogy Izrael is ezt tartja szem előtt. Hozzátette, az Izraelre leselkedő újabb katasztrófa szeptemberben várható, mikor az ENSZ közgyűlése előtt a palesztin elnök független állama elismerését fogja kérni, és erre valószínűleg több mint száz ország igennel fog szavazni. Nógrádi úgy vélte, a nyugatiak abban bíznak, hogy a szíriai tüntetések nem fognak Damaszkuszra is kiterjedni, így Aszad képes lesz ellenőrizni a helyzetet. A szakértő rámutatott: Izrael és az Egyesült Államok stratégiája szerint a fő cél Irán elszigetelése, amelyben szerepet szánnak Marokkónak és Jordániának is.
A szakértő véleménye szerint nem kérdés, hogy hosszú távon a Közel-Keleten a kétállami megoldás lehet sikeres, s meglepőnek nevezte, hogy Barack Obama amerikai elnök erre az elvre építő beszédét Benjamin Netanjahu elutasította. Hozzátette ugyanakkor, hogy látványos volt, amikor az izraeli kormányfő az amerikai törvényhozás két háza előtt beszélt, percenként felállt a közönség, és állva tapsolt.
Nógrádi aláhúzta, az amerikai ígéretek az arab demokratizálódás pénzügyi támogatásáról máris furcsa kéréseket eredményeztek, Egyiptom 10-12 milliárd, Tunézia pedig 25 milliárd dollárt kért segély címén. „Még az egy-két milliárd dolláros adósságelengedés is hatalmas engedmény, ennyi pénzt biztosan nem fognak kifizetni” – húzta alá a korlátozott lehetőségeket a szakértő.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.