A szocialisták és a liberálisok hevesen támadták a magyar alaptörvényt, amelyről a júliusi teljes ülésen szavaznak. Azon a héten, amikor Orbán Viktor kormányfő értékeli a hónap végén záró, fél évig tartó magyar uniós elnökség teljesítményét. A tegnapi vitában ráadásul Viviane Reding alapjogokért felelős európai biztos egy kérdésre válaszolva közölte: az EU felszólította Magyarországot, hogy állítsa le abortuszellenes kampányát, s vonja be az elkészített posztereket. Indoklása szerint a kampány nincs összhangban az unió Progress programjának szabályaival.
*
Az EU-biztos hangsúlyozta, Brüszszel fellép, ha jogellenes magatartást tapasztal, majd kilátásba helyezte, hogy visszakövetelik a programból megítélt támogatási összeget. Az ülés első felszólalójaként Győri Enikő, a magyar kormány európai ügyekért felelős államtitkára leszögezte, az alkotmányozás nemzeti ügy, az nem tartozik az Európai Parlament hatáskörébe. Viviane Reding ezzel kapcsolatban megerősítette, mind José Manuel Barroso bizottsági elnök, mind az ő véleménye szerint az alkotmányozás nemzeti hatáskörbe tartozik. A Reding után felszólaló Szájer József néppárti európai parlamenti képviselő beszédében összehasonlító körutat tett az uniós alkotmányokban. Ezek után feltette a kérdést: vajon a testület tagjai szerint megfelel-e a születés szerint történő diszkrimináció tilalmának, hogy az uniónak lehetnek olyan tagországai – mint Spanyolország, Belgium vagy Svédország –, ahol egyes polgárok pusztán születésük által jogosultak vezető állami tisztség, a királyi cím betöltésére? Majd hasonló visszásságokat sorolt fel más alkotmányokból. Szájer javasolta azt is, hogy kövessék a magyar alkotmány példáját, alkotmányos gátat szabva az eladósodásnak, hogy ne lehessen még egy görög, ír vagy portugál válság.
Ezt követően számos szocialista képviselő vádolta azzal a magyar alkotmányt, hogy az „monarchisztikus jellegű” (a szlovák Monika Flasikova-Benova); annak megvitatásánál nem volt társadalmi vita (Göncz Kinga); az nem pártsemleges, s olyan, mint amikor egy focimeccsen változtatják meg a játékszabályokat és a bírót (Gurmai Zita). Tabajdi Csaba, a magyarországi szocialista EP-delegáció vezetője pedig felszólította Redinget, végezze el munkáját, vizsgálja meg és ítélje el a magyar alaptörvényt, amely ellentétes az európai értékekkel. Csatlakozott hozzá Bokros Lajos, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójába tartozó magyarországi képviselő is, aki azt mondta, a magyar alaptörvény lerombolja a demokráciát, a szabadságot, a társadalmi jogokat, sérti az európai értékeket.
Komoly vitát váltott ki az alaptörvény megváltoztatásához szükséges kétharmados többség követelménye is, amely a zöldpárti Judith Sargentini képviselő szerint az önkényuralom létrehozására szolgál. Szájer József és Gál Kinga (Fidesz) ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, korábban a testület a kétharmados változtatást alkotmányos garanciaként ünnepelte, viszont most, amikor a magyar kormány kétharmados többséggel nyert, azt többen kárhoztatják.
A bírálók azért is támadták az alaptörvényt, mert az „Európára nézve is nagyon veszélyes”, nacionalista problémákat és határkérdéseket vet fel, valamint „kinyitja Pandora szelencéjét”. A tervezettnél hosszabbra nyúló, kétórás vitában több néppárti is példamutatónak nevezte alaptörvényünket, s értetlenségét fejezte ki, miért csak azt pécézték ki bírálatra. Bauer Edit pozsonyi néppárti képviselő szégyennek minősítette a „majdnem háborús hangnemet”. Sógor Csaba romániai magyar néppárti képviselő emlékeztette az extraterritoriális jogot bíráló szlovák és román képviselőket, hogy mindkét országban a nem területükön élő románok, illetve szlovákok kaphatnak állampolgárságot és szavazati jogot, amit az EP nem bírált.
origo.hu
Magyar Péter volt barátnőjének leleplező interjúja: ezt tudtuk meg Magyar Péterről
