Párizs nem engedi el Afrikát

2011. 06. 10. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Változnak az idők, ma már nem játszhatjuk a csendőrség szerepét Afrikában, állította 2008-ban Nicolas Sarkozy francia elnök, utalva az egykori gyarmatok függetlenségére. Az idők azonban annyira nem változtak meg, s látható, hogy a francia elnök három évvel ezelőtti kijelentésének sem volt valóságalapja, ahogy az azóta eltelt három év is bebizonyította, a gendarmerie ma is ott van a fekete kontinensen.
Franciaország és Belgium sem tudna meglenni az elefántcsontparti kakaó nélkül – ahogy persze mi sem –, így többek között a csoki érdekében is szükséges volt stabilizálni Laurent Gbagbo egykori országát – véli Precious Ncongwane a dél-afrikai African Scene című portálon megjelent írásában. A franciák fenntartanak – ENSZ-mandátummal – katonai erőt is Afrikában, de szerteágazó segélyezési rendszerük is azt szolgálja, hogy az egykori gyarmatok megmaradjanak Párizs kebelén, dacára függetlenségüknek. A segélyezés ugyanis kétélű fegyver, a sok pénzért cserébe a donor sokat kér vissza. Jacob Zuma dél-afrikai államfő például milliárdokért utazott márciusban Párizsba, ahol értésére adták, a segély folyamatban van, de elvárják tőle az elefántcsontparti elnök legitimációjának elvetését, valamint azt, hogy latba veti tekintélyét Moammer el-Kadhafi líbiai vezetővel szemben. Jacob Zuma pedig hétfőn érkezett Tripoliba, hogy tárgyaljon – mint afrikai az afrikaival – a vezető távozásáról. A számok beszédesek. Tunéziában két évvel ezelőtt 185,5 millió francia eredetű dollár került a gazdaságba, ezzel Párizs az első számú külföldi befektető volt. Elefántcsontparton 700 francia cég fizeti az adóbevételek felét, hasonlóképp a többi fekete-afrikai egykori gyarmathoz. Pedig a Dél-afrikai Köztársaság nem francia gyarmat volt, hanem brit, Párizs pedig arra terjeszkedik, Pretoria mellett Nairobit célozva. Kenya elnöke nemrég Párizsban megállapodott energiaügyi cégekkel, így az olajipari óriással, a Totallal, s csak 2010-ben 10 százalékot nőtt a két ország közötti kereskedelem. Gabonban a Total kétmilliárd dollár értékű olajkitermelési megállapodást írt alá, Nigerben pedig az Areva állami irányítású nukleáris óriáscég vesz részt az urániumkitermelésben.
Az Africa Report szaklap szerkesztője, Nicholas Norbrook az al-Dzsazírának adott interjújában azt mondta, Franciaország ugyan az emberi jogok és a szabadság köntösébe öltözteti tevékenységét, ám egyértelműen reálpolitikai játékot játszik, mikor védi az érdekeit Afrikában. Nem is nagyon tehet mást, hiszen Kelet-Afrikában már nem a britek ellen kell harcolnia, hanem a korona egykori legszebb gyémántja, India lett az ellenfél, Nyugaton pedig Kína terjeszkedik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.