Párizs nem engedi el Afrikát

Változnak az idők, ma már nem játszhatjuk a csendőrség szerepét Afrikában, állította 2008-ban Nicolas Sarkozy francia elnök, utalva az egykori gyarmatok függetlenségére. Az idők azonban annyira nem változtak meg, s látható, hogy a francia elnök három évvel ezelőtti kijelentésének sem volt valóságalapja, ahogy az azóta eltelt három év is bebizonyította, a gendarmerie ma is ott van a fekete kontinensen.
Franciaország és Belgium sem tudna meglenni az elefántcsontparti kakaó nélkül – ahogy persze mi sem –, így többek között a csoki érdekében is szükséges volt stabilizálni Laurent Gbagbo egykori országát – véli Precious Ncongwane a dél-afrikai African Scene című portálon megjelent írásában. A franciák fenntartanak – ENSZ-mandátummal – katonai erőt is Afrikában, de szerteágazó segélyezési rendszerük is azt szolgálja, hogy az egykori gyarmatok megmaradjanak Párizs kebelén, dacára függetlenségüknek. A segélyezés ugyanis kétélű fegyver, a sok pénzért cserébe a donor sokat kér vissza. Jacob Zuma dél-afrikai államfő például milliárdokért utazott márciusban Párizsba, ahol értésére adták, a segély folyamatban van, de elvárják tőle az elefántcsontparti elnök legitimációjának elvetését, valamint azt, hogy latba veti tekintélyét Moammer el-Kadhafi líbiai vezetővel szemben. Jacob Zuma pedig hétfőn érkezett Tripoliba, hogy tárgyaljon – mint afrikai az afrikaival – a vezető távozásáról. A számok beszédesek. Tunéziában két évvel ezelőtt 185,5 millió francia eredetű dollár került a gazdaságba, ezzel Párizs az első számú külföldi befektető volt. Elefántcsontparton 700 francia cég fizeti az adóbevételek felét, hasonlóképp a többi fekete-afrikai egykori gyarmathoz. Pedig a Dél-afrikai Köztársaság nem francia gyarmat volt, hanem brit, Párizs pedig arra terjeszkedik, Pretoria mellett Nairobit célozva. Kenya elnöke nemrég Párizsban megállapodott energiaügyi cégekkel, így az olajipari óriással, a Totallal, s csak 2010-ben 10 százalékot nőtt a két ország közötti kereskedelem. Gabonban a Total kétmilliárd dollár értékű olajkitermelési megállapodást írt alá, Nigerben pedig az Areva állami irányítású nukleáris óriáscég vesz részt az urániumkitermelésben.
Az Africa Report szaklap szerkesztője, Nicholas Norbrook az al-Dzsazírának adott interjújában azt mondta, Franciaország ugyan az emberi jogok és a szabadság köntösébe öltözteti tevékenységét, ám egyértelműen reálpolitikai játékot játszik, mikor védi az érdekeit Afrikában. Nem is nagyon tehet mást, hiszen Kelet-Afrikában már nem a britek ellen kell harcolnia, hanem a korona egykori legszebb gyémántja, India lett az ellenfél, Nyugaton pedig Kína terjeszkedik.