Két fiatalember a rák gyógyítása iránti elhivatottságának köszönhetően rájött: a daganatos megbetegedések egy részénél megállapítható, hogy milyen génhiba a betegség okozója, így a gyógyítás személyre szabottan történhet. A korábban Amerikában kutató Peták István és a Bázelben dolgozó Schwab Richard felfedezte, hogy a daganatok többségénél száz olyan gén van, amelyek meghibásodása okozza a betegséget. Megállapítható az is, hogy e gének közül melyik hibás, így ha olyan gyógyszert kap a páciens, amely kifejezetten az adott génhibára hat, jelentős javulás érhető el.
Peták István az egyetem elvégzése után a kutatás mellett gyermekonkológiával kezdett foglalkozni. – A gyerekek mindennap kérdezték, van-e megoldásom a betegségükre – meséli a KPS diagnosztika tudományos igazgatója. – Akkor úgy döntöttem, addig kutatok, míg meg nem találom a gyógymódot. Tizenöt éven keresztül kutattam. Ez alatt a 15 év alatt kiderült, hogy a kemoterápiás szerek bár hatásosak a kezelésben, a sejtek molekuláris szintjét szabályozzák, így ez nem aktív, hanem passzív sejtpusztító hatású – mondja Peták István. A kutató 1998-ban került ki Amerikába, a világ legnagyobb kutatókórházába. – Itt egyszerre akár tíz daganatos sejtvonallal (sejtvonal: a szervezet sejtjei egymásból való leszármazásának útja) lehetett dolgozni minden daganattípus esetében – idézi fel –, így derülhetett ki, hogy minden sejtvonal másféleképpen reagál ugyanarra a kezelésre akkor is, ha ugyanolyan típusú daganatokból izolálták őket. Ekkor vált világossá számára, hogy akármilyen terápiát próbálnak fejleszteni, nem tudják majd egy daganattípuson belül mindenki esetében egyforma sikerrel alkalmazni.
Schwab Richard a Svájcban eltöltött évek után Kéri György biokémikussal kezdett el itthon dolgozni. – Kéri a sejten belüli kommunikációs rendszert érintő gyógyszerek fejlesztésével foglalkozott. Ezek célzott gyógyszerek voltak – meséli a kutató, hozzátéve, hogy a kemoterápia is az, csak az a sejtosztódást közvetlenül gátolja, míg az új, célzott gyógyszerek a sejtosztódásra vonatkozó döntést próbálják befolyásolni és ezzel megelőzni. Schwab Richard arra jött rá, hogy hiába készítenek ilyen célzott gyógyszereket, nem fog minden betegnél működni, hiszen mindenkinél más gén felelős a daganatért. 2003-ban az első Széchenyi-terv keretében indított kutatás-fejlesztési pályázatok segítségével hozták létre a KPS diagnosztikai központot. – Akkoriban egy nagy gyógyszergyártó cég előállt egy új, rákos betegeknél használható gyógyszerrel, és azt hitték, hogy mindenkinek jó lesz. A nem kissejtes tüdőráknál próbálták ki elsőként, hiszen ez a vezető halálok a daganatos betegségeknél. A gyógyszer megbukott, mert a betegek elenyésző százalékánál értek el javulást. Elindult a verseny, ki jön rá előbb, hogy egyeseknél miért működött a gyógyszer, másoknál pedig miért nem. Jó pozícióban voltunk, mert mi már foglalkoztunk ezzel – fejti ki. Az első betegüknél, aki már minden terápián túl volt, a szövettani vizsgálat kimutatta, hogy a hibás gén nemcsak jelen van, de abnormálisan megsokszorozódott. – Ennek alapján arra gondoltunk, pont ő lesz az, akinél a gyógyszer hatni fog. És így is lett, szinte azonnal eltűnt a daganat, több mint öt évig tünetmentes volt, majd egy egész más betegségben sajnos meghalt – idézi fel a kutató. Schwab Richard kiemelte: e célzott gyógyszernek nincsenek mellékhatásai, nem sietteti a halált, ellenben gyors eredményt lehet elérni vele. Ezért, ha valaki már nagyon rossz, esetleg végső stádiumban is van, ezzel a kezeléssel még gyógyítható lehet.
– Azért, hogy folyamatosan megmaradjon a kapcsolat a kutatás-fejlesztés és a betegek ellátása között, olyan világszínvonalú, jól felszerelt kutatóállomás volt a közös álmunk, ahol a kutatás és a gyógyítás személyre szabottan, egy helyen történhet – meséli Schwab Richárd. Mivel minden vizsgálati minta mögött ott látták az egyes beteget, kezdettől fogva az volt a céljuk, hogy olyan diagnosztikai módszereket fejlesszenek ki, amelyek százszázalékosan biztosak, akármilyen kis mintából elvégezhetők, és bármilyen gén vizsgálatára alkalmasak. – Ez a megközelítésünk kezdetben sokaknak gazdaságilag irracionálisnak tűnt, de a hozzáállásunk meghálálta magát, hiszen mára kiderült, hogy a rendkívül drága gyógyszerek esetében gazdaságilag is ésszerű pontos diagnosztikát használni, s reményeink szerint ez a magas minőség nemzetközileg is versenyképessé tesz bennünket – fejti ki már Peták István. Majd hozzáteszi: annak ellenére, hogy 2004-ben kezelték az első beteget, akinél öt évet kellett várniuk, hogy a gyógyszert újra törzskönyvezzék, ez a mai napig nem történt meg. Most már csak az OEP-befogadásra várnak.
– Soha nem fogjuk feladni ezt a harcot, amíg ezt a típusú terápiát nem kapja meg évente mindaz a 300-400 tüdőrákos beteg, akinél ez a gén hibás. De közben a többi célzott kezelésre is koncentrálnunk kell. Például a vastagbélrákos betegek esetében, a májmetasztázisok műthetővé tételében is nagy jelentősége lenne egy másik célzott terápiának – szögezi le Peták István. A sikeresen megműtött betegek szerinte esélyt kapnának a teljes gyógyulásra, és még kevesebb gyógyszerre lenne szükség a kezelésükhöz. De tüdőrákban és a melanómában is várható új célzott gyógyszerek megjelenése a közeljövőben. A célzott gyógyszerek hozzáférhetőségét az is elősegítené, ha a célpont jelenlétében szövettani típustól függetlenül lehetne alkalmazni őket. – Ez viszont olyan paradigmaváltás, amiért már a nemzetközi tudományos életben kell harcolniuk – vélik a kutatók.
origo.hu
Jó hírek érkeztek Parajdról: a vendégeket hamarosan a megszokott élmény várja
