Schmitt Pál felhívta a figyelmet arra, hogy 2011 az önkéntesség éve az unióban, és az európai közösség alapértékei között szerepel az aktív polgárság, a szolidaritás és a közérdek. Ezen értékek megjelenítése – mondta – nem államközi deklarációkkal, hanem az emberek közreműködésével lehetséges.
– Nem mindegy, hogy kívülállónak vagy érintettnek érezzük-e magunkat – fogalmazott, megjegyezve, hogy az unió polgárainak 30 százaléka tagja valamilyen civil szerveződésnek vagy szolgál egy ügyet önként.
– Aktív polgárok nélkül az Európai Unió sem jöhetett volna létre – jelentette ki Lánczi András, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány elnöke. Szerinte ezen tevékenység által fejezhetik ki az emberek véleményüket vagy járulhatnak hozzá közösségük életének jobbításához. Mint mondta, a második világháború előtt élénk civil élet volt Magyarországon, ez azonban 1948 után, a kommunista hatalomátvételt követően elhalt, és csak 1990 után éledhetett újjá. Az alapítvány elnöke szerint ez a demokratikus átmenet egyik fontos lépése volt, mára pedig a civil szerveződések száma eléri a 62 ezret.
Győri Enikő uniós ügyekért felelős külügyi államtitkár arról beszélt, hogy az európai irányelvek csak akkor érnek valamit, ha végrehajthatók, hasznosíthatók és a szűkebb környezet javát is szolgálják. Elmondta, hogy a civil szerveződések a Külügyminisztérium pályázatainak köszönhetően bemutathatták az unió kulturális sokszínűségét a gyermekeknek, vagy bevonhatták a fiatalokat az önkéntes munkába.
Az európai civil találkozó a magyar EU-elnökség és az EU hivatalos civil társadalmi rendezvénye, amelyre több mint 400 civil résztvevőt várnak Magyarországról, más uniós tagállamokból, illetve a balkáni országokból. A konferencia vezérfonala az aktív európai uniós polgárság gondolata, amelyet a konferencia négy témára bontva, plenáris ülések és négy szekcióülés formájában vitat meg.
origo.hu
Lánczi András: Na és mi van akkor, ha Magyar Péter csak egy egyszerű stróman?
