Elhúzódó konfliktus, de facto Nyugat- és Kelet-Líbia – a színfalak mögött ez körvonalazódott tegnap a NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozóján, ahol kifejezték elkötelezettségüket a katonai intervenció folytatása mellett. Bár a delegációk azt is megvitatták, hogy milyen szerepet játszhat a szövetség a harcok lezárása után, a „demokráciába való átmenet segítése érdekében”, ez annyira távolinak és bizonytalannak látszik most, hogy konkrétumokról nem is dönthettek.
Ami bizonyos, hogy a szövetségesek lelkesedése lohad. Moammer Kadhafi hallani sem akar a távozásáról, és a hozzá hű erők továbbra is képesek súlyos csapásokat mérni a felkelőkre. Közben a haladás útját egyre kétségbeesettebben kereső NATO-vezetők egyes vélemények szerint már rég átlépték ez ENSZ-felhatalmazás kereteit, amely a civilek védelmére adott lehetőséget. Az erőfeszítés élén álló britek és franciák azonban már nyíltan rezsimváltásról beszélnek, és „nem hivatalosan” újra és újra kísérletet tesznek a líbiai vezető likvidálására, egyelőre sikertelenül.
Brüsszelben kiderült: az elzárkózó Németország továbbra sem akar részt venni a műveletben, Spanyolország sem hajlandó csapásokat mérni vadászgépeivel, a norvégok június 24-vel véget vetnek részvételüknek, Svédország pedig nyolc Gripen gépéből hármat hazarendel szicíliai bázisáról.
origo.hu
Magyar Péter megint mellébeszél a mentelmi jogáról
