Termékek elhelyezése

Hegyi Zoltán
2011. 06. 13. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Halott vagyok, vagy legalábbis nagyon szűk célcsoporthoz jutok el, ami a mai világban szinte ugyanazt jelenti. Ezt Fluor Tamástól tudom (több százezer barátjának csak Fluor Tomi), aki egy interjúban kijelentette: „aki nincs fenn a neten vagy a You Tube-on, az halott, de legalábbis nagyon szűk célcsoporthoz jut el”. Mivel a Facebookon sem vagyok „fenn”, esélyeim tovább csökkennek, már amennyiben ez egy halott esetében egyáltalán elképzelhető. Elmaradottságom és az a bomló valami, ami lettem, annak tükrében még borzalmasabb, hogy az ötletgazda, Mark Zuckerberg a minap kijelentette, elérkezett az idő, hogy a tizenhárom éven aluliak is regisztráljanak a méltán népszerű közösségi oldalon, és a maguk teljes pompájában megmutatkozzanak a pedofilok és a CIA szakemberei előtt (lásd Julian Assange idevonatkozó szíves közlését). A tulajdonos megnyugtatására közlöm, ne aggódjon azért a néhány dollárért, amelyre még nyilván szüksége van ahhoz, hogy teljes életet éljen, már régen ott vannak. Ők lájkolják és hájpolják például Fluor Tomit is.
Zombitársaimban ez idő alatt már bizonyára felvetődött a kérdés, amelyet Ozzy Osbourne oly cizelláltan és mégis lényegre törően fogalmazott meg egy tv-műsorban a tinik egyik bálványával kapcsolatban: na jó, de ki a f… az a Justin Bieber? Fluor Tomi egyszerű hiphopénekesként indította karrierjét, majd hirtelen megmutatta a világnak, miként lehet előállítani ingyenzenéből irdatlan kasszasikert. A műveletsornak természetesen voltak már előzményei, de a hazai színtéren az eredmény páratlan. Tovább növeli a mutatvány értékét, hogy mindössze egyetlen dalocskáról van szó, ez pedig a Mizu. Sokan talán úgy élték volna le egyébként nem is létező életüket, hogy tudomást sem szereznek a slágerről, ha rádiók nem kezdik el játszani a Kesh-féle dzsesszes változatot. De azután már csak két megoldás maradt a jeges veríték elkerülésére: azonnal sávot váltani, mint az áram verte fehér egér, vagy vészjósló arccal és egy tompa tárggyal orvul megközelíteni a készüléket. Mert bár ízlésről nehéz vitatkozni, azért mindennek van határa. A Mizu pedig tovább szárnyal, már létezik székely verzió is helyes kismalacokkal (ejsze béjön ez a szitu), de az eddigi csúcsot alighanem az a pillanat jelentette, amikor Rétvári Bence kereszténydemokrata képviselő a parlamentben kijelentette, hogy egy demonstráció kapcsán az MSZP és az LMP összenőtt, „mint két kicsi legó” (utalás a dalszövegre). Rétvári később egy televíziós adásban, amelyben együtt szerepelt a szerzővel, a humorát is megcsillogtatta, reményét fejezte ki, hogy elkészül a gregorián változat is.
Mielőtt megnyugodnánk, hogy innen már nincs feljebb, vegyük észre, Fluor Tomi zászló lett. Azok lobogtatják elsősorban, akik szerint a CD már idejétmúlt kövület, a zenész ne nyavalyogjon itt nekünk, hogy mi lesz a jogdíjával, meg miből tartja el a családját, szedje össze magát, és vegyen példát Fluor Tomiról, aki megcsinálta, és neki is világít a vaksötét magyar éjszakában. A zeneipar is álljon át a korszerűre, mert különben vége a dalnak. Fluor Tomi mindenesetre milliós nézettséget produkál, a gyerekeknek köszönhetően számolatlanul dől a lé, egyesek szerint „a finom termékelhelyezés művésze” az új Geszti Péter. Már alig várom az életműkoncertet.
De addig is, amíg bekövetkezik az esemény, nézzünk egy idejétmúlt anyagot és egy élhetetlen zenészt. Radics Béla-felvételek jelentek meg, sokáig elveszettnek hitt vagy ismeretlen anyagok, CD mellett bakeliten is, limitált példányszámban. A bakelit olyan, amilyennek lennie kell. Kinyitható borító, lehet rajta molyolni, lemezjátszó fedele fel, lemez bele, aztán az adott pillanatban fordít. Rítus, mondhatjuk. A tíz dal mindegyike adalék a rocktörténelemhez. Az első három egy Tűzkerék-demó, amelyet egy ismeretlen készített 1977-ben, rajta többek között a Johnny B. Good, a következő három szintén valódi kuriózum, a Kapitány az Illés és a Mini tagjaival jammel 1973-ban a Fővárosi Művelődési Házban, Gittinger Tibor dokumentálta. A B oldalon négy szerzemény található, az Alligátor együttes demóját Kisfaludy András rögzítette szintén 1973-ban.
Radics Béla rettenetesen jó gitáros volt, ha nem is a legtechnikásabb, de talán a legnagyobb hatású. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy bár túlélnie nem sikerült a rock and rollt (egyik ismert szövődménye vitte el), de tökéletesen átélte. Jimi Hendrix legjobb magyar tanítványa 1946-ban született Angyalföldön, a Tripoliszban. Ez a néhány utca által határolt terület arról volt híres, hogy könnyen lehetett tapasztalatokat és néhány ritka nagy pofont szerezni. Tizenhat éves korában már egy gyári (!) zenekarban játszott, aztán sorra jöttek a többiek. Sankó Group, Atlantis, Pannónia, Sakk Matt, Alligátor, Aréna, Nevada, Tűzkerék és persze a Taurus. Elsőként játszott Magyarországon Hendrix- és Cream-számokat, és ezzel mindjárt el is indult a pszichedelikus és progresszív rock hazai virágkora a hatalom tűrésének és tiltásának keskeny határán. 1968. május elsején a felvonulásról hiányzó tízezer ember az ifiparkban figyelte döbbenten a Miklóska Lajossal (Apu) felálló Sakk Matt zenekar bemutatkozó koncertjét, amelynek során Radics ízelítőt mutatott be az egybegyűlteknek a gitárkezelés valamennyi lehetséges változatából, beleértve a harapást is. A korra és a közegre gyakorolt hatást nagyjából úgy lehet elképzelni, mintha egy mai buliban leszállna egy ufó. A sikoltozó csajokat még csak-csak értették az ifjúságért felelős funkcionáriusok, de ezekkel a vaddisznókkal már végképp nem tudtak mit kezdeni. Rá egy évre aztán a Tabánban már ki tudja, hány ezren üvöltötték, hogy Bélát a pártba, Bélát a kormányba. Majd a Tűzkerék következett 1971-ig, megfordult benne többek között Som Lajos, Tátrai Tibor és Póka Egon is, de a dal ugyanaz maradt. Radics legjelentősebb formációja alighanem a Taurus EX T25-75-82 volt. Úgy nézett ki, közel az áttörés, a Sommal, Balázs Fecóval, Brunner Győzővel felálló zenekart már nem lehet semmibe venni, úgy tűnt, életben maradnak.
Aztán Som helyett váratlanul Zorán érkezett és ezzel természetesen az irányváltás lehetősége. Radics újra szélre sodródott, habitusával nehezen fértek össze kompromisszumok. A korabeli viszonyokat zenei mészárszéknek nevezte, és jósnak sem volt utolsó. A bika (Taurus) két kislemez után kimúlt. Ezután egy másik állat, az Alligátor következett, kilenc hónapig nyomták a partvonalról, de legalább az utókor szerencséjére megszületett a Gonosz asszony című dal. Ezzel persze Radics Béla nem volt kisegítve, szervezete lassan felőrlődött a többfrontos harcban. A magyar rockzene egyik legnagyobb tehetsége 1982-ben halt meg. A gitárhős sírkövérevalót a haverok zenélték össze, ez áll rajta: Minden idők legnagyobb magyar gitárosa. Legyen neki könynyű a föld!

Radics Béla: Dat-Ol’-Boogie-Man-from-Angel-Land (Moiras Kiadó, 2011) l l l l l

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.