Újabb csúcson a GDP

Két és fél százalékkal bővült a hazai gazdaság az első negyedévben – tették közzé a statisztikusok tegnap. A növekedés motorja továbbra is az ipari export volt, azonban – a kormány és elemzői várakozás szerint is – a második negyedévben a beruházások is hozzájárulhatnak a GDP-emelkedéshez, és a fogyasztás is elindulhat felfelé.

Több mint négy évvel ezelőtt bővült legutóbb olyan mértékben a magyar gazdaság, mint az idei év első negyedévében. Január– márciusban 2,5 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakához mérve – tette közzé tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. Ennél nagyobb emelkedésre 2006 utolsó negyedévében volt példa. Ezt követően – mint ahogy azt nemrég Oszkó Péter volt pénzügyminiszter és Bajnai Gordon volt kormányfő is megerősítette – a Veres Jánoshoz köthető kiigazító intézkedések kedvezőtlen öszszetétele miatt a gazdaság tartósan lejtős pályára helyezkedett.
Az idei első negyedéves növekedési adat elemzők egyhangú véleménye szerint pozitív, kevésbé örvendetes azonban az, hogy a gazdaság teljesítményét továbbra is egyoldalúan az ipari kivitel húzta. Az exportorientált feldolgozóiparban például több mint 13 százalékos bővülés következett be, miközben a háztartások fogyasztása január– márciusban 0,8 százalékkal esett, és a beruházások összesítő adatai is csökkentek. A Nemzetgazdasági Minisztérium tegnapi közleménye szerint azonban már láthatók a jelei annak, hogy a fogyasztás és a beruházások is hozzá fognak járulni a növekedés összetételéhez, erre a második fél évtől számít a tárca.
– A második negyedévtől a beruházások növekedése várható, amely tendencia alól a lakásberuházások és még egy-két kisebb részterület lesz csak kivétel. Az autóipari beruházások kedvező hatása mellett az infokommunikációs ágazat is hozzájárul ehhez a folyamathoz, mindhárom nagy szolgáltató ugyanis júliusig nagyszabású fejlesztések végrehajtását ígérte – mondta a Magyar Nemzetnek Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A szakember szerint lassan a fogyasztás is emelkedésbe lendül, az idén egy-két százalékos bővülésre számít ezen a területen. – Márciusban nagyot esett a kiskereskedelem, ami lefelé húzta az első negyedéves fogyasztást. Ennek oka részben az volt, hogy az idén április végére tolódott a húsvét, így márciusban még nem kezdődött el az ünnep előtti költekezési hullám. Ez a hatás azonban jótékonyan befolyásolja majd a második negyedév mutatóit – magyarázta Suppan. Az elemző úgy látja: a magán-nyugdíjpénztári hozamok kifizetése nem feltétlenül a fogyasztást fogja erősíteni, valószínűbb, hogy a befolyó összegeket a hitelek törlesztése emészti fel. Az árfolyamrögzítésből származó többletjövedelmet meg – mint mondta – egyenesen tilos elkölteni, abból megtakarításokat kell képezni.
Mindezek alapján az elemző és a kormány szerint is erre az évre reális a háromszázalékos növekedési cél elérése. Simor András jegybankelnök ennél pesszimistább, újságíróknak tegnap úgy fogalmazott, hogy három százaléknál alacsonyabb lehet 2011-ben a bővülés. A következő években – vélte Suppan – a konvergenciaprogram konzervatívabb tervénél jobb, az optimistánál rosszabb lehet a gazdaság teljesítménye. A kormány szerint 2012-ben a dinamikusabb forgatókönyv alapján 3,6, a pesszimistább előrevetítés szerint pedig három százalékkal bővülhet a GDP.