Várakozó állásponton. A kaszinóberuházás – a telekcsere és a koncessziós szerződés – kapcsán hűtlen kezelés, közokirat-hamisítás és hivatali visszaélés címén is zajlik az eljárás. A Központi Nyomozó Főügyészség eddig az MNV egyes volt vezetői mellett egy értékbecslőt gyanúsított meg. Nem tudta közölni a gyanút Joav Blum ügyében, mert betegségére hivatkozva a kettős állampolgárságú üzletember nem jelent meg a hatóság előtt. Megkérdeztük Fazekas Gézát, elképzelhető-e, hogy Joav Blum ellen – az új szabályok alapján – távollétében folytatja az ügyészség a nyomozást. A szóvivő úgy nyilatkozott, hogy a jogszabály elvben nemcsak a bírósági, hanem a nyomozati szakaszra is vonatkozhat, a konkrét ügyről azonban nem kívánt információt közölni. Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztéséről még nem döntött a parlamenti bizottság – további adatokat kért be az ügyészségtől –, így a politikus sem válhatott gyanúsítottá a kaszinóügyben.
Bánáti János védőügyvéd lapunknak elmondta: a bíróság kezdeményezésére Joav Blum hozzájárul, hogy az ellene közokirat-hamisítás vádjával indult ügyet távollétében fejezzék be, vagyis élni kíván a büntetőeljárási törvény legutóbbi módosításakor megteremtett lehetőséggel. A magyar–izraeli állampolgárságú vádlott tartós betegsége miatt a ma délelőttre kitűzött tárgyaláson sem tud megjelenni. Bánáti közlése szerint a csaknem két éve tartó bírósági eljárást ma újrakezdik, mert a bíró személyében változás történt és az utolsó tárgyalás óta több mint fél év már eltelt.
Az eljárás elhúzódása kapcsán a Fejér Megyei Bíróság szóvivője, Gieszné Boda Orsolya arról tájékoztatott, hogy a vádiratot 2009. augusztus 7-én nyújtotta be az ügyészség. A bíró azonban megbetegedett, s táppénzes állományba vonult. Hogy az ügy ne szenvedjen késedelmet, másik bíró folytatta az eljárást. Négy tárgyalást is kitűzött, ám ezeket nem lehetett megtartani, mert a védő mindannyiszor a vádlott betegségére hivatkozott. A kirendelt igazságügyi orvos szakértő végül megállapította, hogy az orvosi igazolás helytálló, Joav Blum távolmaradása indokolt. Most a régi bíró folytatja az ügyet.
A büntetőeljárási törvény értelmében a tárgyalási szakaszt újra kell kezdeni, ha a bíró személyében változás történt és az utolsó tárgyalás óta több mint hat hónap eltelt. A bíróság szóvivője úgy nyilatkozott: ez nem jelenti az eddigi történések teljes megismétlését, mindenesetre a mai tárgyaláson három tanú meghallgatását tervezi a bíróság. Bánáti János Blum felmentésére számít. Mint elmondta, védence nem azért létesített lakcímet Sukorón, hogy ezzel bármilyen üzletkötést előmozdítson – erre a jog szerint nem is volt szüksége. Joav Blum szándéka az volt, hogy először felújíttatja a rossz állapotú ingatlant. Ezért – s mert közben apja meghalt – nem tudott mindjárt a bejelentkezéskor beköltözni Sukoróra. Mielőtt bejelentett lakhelyét elfoglalta volna, a hatóság közbelépett és eljárást indított ellene. Bánáti közlése szerint a nyomozók DNS-vizsgálatot is végeztek a lakásban, ellenőrizni kívánták például, hogy Joav Blum használta-e a fogkeféjét. A védőügyvéd rámutatott, hogy bár a bizonyítás az ügyészséget terhelné, a védelem is bizonyítékokat sorakoztatott fel, hogy igazolja: Joav Blum megterveztette és elindította a lakásfelújítás folyamatát.
A sukorói kaszinóügy egy másik szálon is folytatódik: a Fejér Megyei Bíróság június 24-én tartja meg a következő tárgyalást a magyar állam által megindított polgári perben. A keresetlevelet az állam 2009. november 19-én nyújtotta be Joav Blum ellen, és azt kérte, állapítsák meg a telekcsere ügyében aláírt szerződés semmisségét, érvénytelenségét. A magyar állam úgy véli, hogy sértette a vagyontörvényt és végrehajtási rendeletét az a megállapodás, amelynek alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. – egy pilisi és egy albertirsai telek ellenében – átengedte Joav Blumnak a sukorói ingatlant. A jogszabályba ütköző semmis szerződés miatt az eredeti állapot visszaállítását kérik. Az érvénytelenség, a feltűnő értékaránytalanság megállapítását – másodlagosan – látják indokoltnak, mert Joav Blum csak 296 millió forintot fizetett a csere alkalmával az államnak, holott – a felperes állítása szerint – a sukorói ingatlan jóval több mint egymilliárd forintot, a két Pest megyei cseretelek pedig mindössze 193 milliót ért.
