A görög kormány kis sikere

Túlélte a bizalmi szavazást a görög kormány. Jeórjiosz Papandreu előzőleg közölte, a kormány rendezett úton halad a gazdasági válság megoldása felé, mégpedig a nemzetközi közösség által adott olyan mentőcsomag segítségével, amelyhez hasonló még nem volt a világtörténelemben.

Elszigetelt Görögország. Görögország számára nem az óriási adósságteher a legnagyobb probléma, az ország elsősorban versenyképességének elvesztése, az euróövezeten belüli elszigeteltsége, valamint rossz adórendszere miatt szenved a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatói posztját ideiglenesen betöltő John Lipsky szerint. Görögországnak nem sikerült profitálnia az euróból – jelentette ki Lipsky Angela Merkel német kancellárral folytatott tárgyalásait megelőzően Berlinben, az amerikai akadémián. (MTI)

Százötvenöt görög parlamenti képviselő adott bizalmat a baloldali kormánynak, így a nemzetközi piacok is fellélegezhettek egy rövid időre. A bizalmi szavazás sikere azt jelenti, hogy a kormány képes lehet megszavazni jövő kedden az esedékes pénzsegély folyósításához szükséges törvényt. Ha ezt június 30-ig nem teszik meg, az eurózóna pénzügyminiszterei július 3-án, a Nemzetközi Valutaalap pedig július 8-án nem tud dönteni a csomagról, így a jövő hónap közepén Görögország csődbe megy, az államkincstár nem fogja tudni kifizetni a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjakat. A gazdasági szereplők elégedetten fogadták, hogy a kormány a helyén maradt, ám figyelmeztettek, hogy a súlyos megszorításokkal járó törvények elfogadtatása még hátravan. – Fontos a lakosság reakciója – mondta a szavazás után William Larkin közgazdász, megjegyezve – ha égő autókat és tüntetéseket látunk, akkor ez a rövid távú siker semmit sem ér”.
Görögország jelenleg politikai és gazdasági értelemben is kényszerpályán van, miközben a belpolitikai viszályok zajosabbak, mint valaha. Az Ekathimerini napilap keserűen írt arról, hogy a szomszédos Törökország sikereiről nap mint nap hallanak, és talán érdemes lenne őket követni, hiszen tíz évvel ezelőtt az ő politikusaik is válságba vezették őket, mára viszont a térség középhatalmáról beszélünk.
A görög lakosság szinte egyöntetűen azt mondja, a tervezett megszorítások túlságosan szigorúak, és egységesen elutasítják a nemzetközi gazdasági körök által megkövetelt lépéseket. A lakosság számára a cél voltaképp az államcsőd bejelentése, hiszen akkor a hitelek törlesztése helyett az embereknek adnak fizetést. Az Európai Unió és az eurózóna érdekei azonban mást diktálnak. A hitelösszeg harmadát az Európai Központi Bank állja, amely semmiképp nem engedheti meg, hogy Görögország kiessen a zónából, ha már egyszer bekerült oda jelentős politikai érdekek miatt. Athén ugyanis magával ránthatná a többi gyengélkedő, virtuálisan már csődbe jutott országot, Portugáliát, Írországot, Spanyolországot, Olaszországot, valamint a ma már csak nevében létező Belgiumot.